Békési Helyi Értéktár

Legyünk büszkék hagyományainkra, csodáinkra!

Az értéktárról

Az értéktárról:

A magyar nemzeti értékekről és a hungaricumokról jogszabály rendelkezik. A törvény elfogadásával párhuzamosan országos, megyei és helyi szinten is szerveződik az a feltáró munka, amely a magyar értékek gyűjtését, megőrzését szolgálja. Nemcsak a magyar nemzeti értékeket, hanem a helyi, települési különlegességeket is meg kell őrizni az utókor számára. Ezek megmentése érdekében nyilvánította ki szándékát Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, hogy létrehozza a Békési Helyi Értéktárat. Információk a bekesvaros.hu oldalon

2013-10-31 12:01:00

Gyógypemete cukorka

Az egykori Holt-Körös partján található az a kis üzem, ahol egykor a gyógypemete cukorkát gyártották.

Az eredeti cukorka receptje a békéscsabai gyógyszerész, Réthy Béla nevéhez köthető. A patikus azért találta ki ezt a gyógynövényeket tartalmazó köhögés elleni kis készítményt, hogy kiváltsa vele a külföldről csak nehezen és nagyon drágán beszerezhető változatát. Az 1892-ben kitalált és kipróbált pemetefű cukorral 1896-ban már kitüntetést is nyert. A terméket a második világháborúig Békéscsabán készítették, majd ugyan nem az eredeti recept szerint, de 1957 és 1991 között Békésen folyt tovább a szintén pemetefűvel és más gyógynövényt is tartalmazó cukorka készítése.


2013-10-31 12:02:00

Békési vásár

Békés már a XIII. századtól rendelkezett vásártartási joggal. Az újratelepítés után 1730-ban vásárszabadalmi jogot, majd 1809-ben vásártartási engedélyt kapott.

Eleinte évente három országos vásárt tartottak a településen, aminek a dátumai: március 24., június 20. és szeptember 29. Emellett kialakult az úgynevezett napi piac is, ami végül heti vásárrá nőtte ki magát, amelyet napjainkig is kedden, illetve pénteken és szombaton tartanak.

A 19. században, de még a 20. század elején is a Tiszántúl egyik legnagyobb állatvásárának számított a később már csak évi két alkalommal, ősszel és tavasszal megrendezésre kerülő békési országos vásár. Ezt a státuszát a földrajzi elhelyezkedésének köszönhette, mert az itt vásárolt állatokat – főleg szarvasmarhát – azután tovább, főleg Bécs felé, illetve a nyugati országokba hajtották tovább. Az országos vásár pénteken disznó- és juhvásárral kezdődött. Szombaton ló- és szarvasmarha vásárral folytadott, majd vasárnap a kézművesekké volt a terület egészen hétfő délig.

A területe eleinte a római katolikus templom és a kollégium épülete (ma zeneiskola) közzé eset, majd a 19. század végén városszépítési, egészségügyi és közlekedési okokra hivatkozva áthelyezték a mai Kossuth utcára.


2013-10-31 12:03:00

Békési Szilvapálinka

Mint a legtöbb dél-alföldi településen, Békésen is a szilva a legelterjedtebb gyümölcsfajta.

A pálinkafőzésre már a 19. sz. közepén voltak utalások, amikor még csak a háztartásokban végezték, majd az 1920-as évektől szabályozva lett a főzetés és az adóztatása is. 

Az igazi békési szilvapálinka előállításához min. 50 % Vörös szilva, és egyéb (Besztercei, Stanley, Ageni) használható fel. A pálinkának tükrösen tisztának, az érleléstől enyhén sárgának, kellemese szilva ízűnek és illatúnak kell lennie. Az alkoholtartalma legalább 40 % V/V. 

A békési szilvapálinka eredetvédettség alatt áll, a Magyar Értéktár és a Hungarikum Gyűjtemény tétele!


2013-10-31 12:04:00

Békési Kolbász

Nem múlhatott el egyetlen olyan tél sem a békési családoknál, hogy ne lett volna disznóvágás.

Aminek az egyik legkedveltebb terméke a kolbász volt, amelyet tisztára mosott vékony vagy vastagbélbe töltöttek és legtöbbször füstöléssel tartósítottak. A kolbászhúst férfiak készítették. A helyi hagyományoknak megfelelően sertés comb, -lapocka, -tarja, -dagadó és húsos szalonna hozzáadásával készítették. Az összedarált húst sóval, fokhagymával, fűszerköménnyel és az elmaradhatatlan édes és erős őrölt paprikával ízesítették, majd begyúrták, mint az asszonyok a tésztát. Az alap ízvilágot a Felvidékről Békésbe települt szlovákok hozták magukkal, itt bővült még a fűszerek tárháza. Voltak viszont olyan békési családok, akik fűszerkömény helyet borsot tettek a kolbászhúsba. Minden családnak megvolt a saját titkos receptje, így a fűszerek különböző aránya miatt találunk oly sokféle ízvilágot a településen.


2013-10-31 12:05:00

Békési aszalt szilva

Mint a legtöbb dél-alföldi településen, Békésen is a szilva a legelterjedtebb gyümölcsfajta.

Sokféleképpen felhasználható a termése, amit eltevésre szántak, annak nagyrészét megaszalták, kisebb részét lekvárnak kifőzték, de fogyasztották nyersen is. 

Az aszalásra csak a teljesen megérett, egészséges szilvát szedték le. Alaposan megmosták, kettévágták majd az aszalóra helyezték. Az aszaló régen deszkakeretű vesszőfonadékból készült, erre rakták a napon szikkasztott, időközönként megforgatott, esténként leforrázott gyümölcsöt. Az aszalt szilva akkor készület el, ha a vágott fele is teljesen megszikkadt. A kész aszalványt szütyőbe (vászonzsák) tették és a kamarában vagy a padláson felakasztották. Ez volt az egyetlen gyümölcs, amiből a reformátusok elkészítették a nagypénteki ételüket, az aszaltszilvás ciberét.


2013-10-31 12:06:00

Békési hagyományosan főzött szilvalekvár

A békési hagyományos paraszti gazdaságokban - mind a kertekben és a tanyákon - a legelterjedtebb gyümölcs a szilva volt.

Ez az egyik olyan gyümölcs, amit sokféleképpen fel lehet használni, jó alapanyag aszalványnak, pálinkának és lekvárnak is. A békésiek hagyományosan besztercei, vagy ahogy itt nevezik „bercencei” szilvából főznek lekvárt. Erre a legalkalmasabb az érett, szára körül már fonnyadó gyümölcs, ezért a főzés ideje szeptember elejére, közepére szokott esni. Valamikor a magot nem szedték, csak összemarcingolták a megmosott szemeket. Állandó keverés mellett addig főzték, amíg elég sűrű és sötét nem lett, és ekkor már biztos elvált az üst fenekétől is. Ez egy 60 kilós üst esetében 8-10 órás folyamatos keverést jelentett. A gyümölcsön kívül semmi nem kerül a lekvárba. Régebben lekváros szilkében, hólyagpapírral lekötve tárolták és a kemencében átmelegítették. Napjainkban már jól zárható üvegben teszik és szárazdunsztban hagyják kihűlni.


2013-10-31 12:07:00

Szilvalekváros papucs

A sütemények készítésénél az volt a célja a békési háziasszonyoknak, hogy friss ízük minél tovább élvezhető legyen.

A békési szilvalekváros papucs ugyan idő- és munkaigényes, de a fenti kritériumoknak teljesen megfelel. 

Két fő alkotóeleme van: a békési szilvalekvár és a különleges hájas tészta. 1 kg liszthez 2 gramm só és annyi víz kell, amennyit felvesz. Ehhez a mennyiséghez 30 dkg hájat tettek a tésztába. Majd alaposan összegyúrták, négyzet alakúra hajtogatták. A tésztát a következő napig hideg helyen, gondosan letakarva pihentették. Az összegyúrás műveletét - a háziasszony megítélése szerint - több napon keresztül ismételni kellett. Ez akár 3-4, de előfordult, hogy 5 napig is eltarthatott, a tészta állagától függően. Mire nyújtásra került a sor addigra a tésztának simának, levegősnek, fényesnek, könnyednek kellett lennie. Ez adta meg a leveles jellegét. Az elkészült papucsalapanyagot belisztezett deszkán a lehető legvékonyabbra, téglalap alakúra nyújtották, szakavatott mozdulatokkal körülbelül 6-8 cm-es négyzetekre felvágták. Erre került a jó sűrű lekvár, a tetejét összecsípték, majd aranysárgára sütötték.

 

A békési szilvalekváros papucs a Békés Megyei Értéktár tétele!


2013-10-31 12:08:00

Kötött-galuska leves

A tipikus alföldi étel ugyan nem a leggyorsabban elkészíthetőek közé tartozik, viszont nagyon laktató, mivel rengeteg zöldséget is tartalmaz.

Először elkészítették a friss tésztát: lisztből, tojásból és kis víz hozzáadásából közepes keménységű tésztát gyúrtak. Ezt elnyújtottak, zsírral bekentek, sóval, borssal, és egyes háztartásokban még piros paprikával is behintették. A tésztát elkezdték lassan feltekerni, amikor elég vastagnak ítélték, akkor elvágták. A nevét onnan kapta, hogy erre a feltekert tésztára egymás után görcsöt kötöttek, amit vagy vágtak, vagy szakítottak. Zsírban hagymát dinszteltek, ebbe tették az ízlés szerinti répát, petrezselymet, majd felengedték vízzel és megsózták. Amikor felfőtt, akkor beletették a felkockázott krumplit, majd kis idő múlva a kötöttgaluskát és az egészet puhára főzték. Tálaláskor petrezselyemzöldet is szórtak a tetejére.


2013-10-31 12:09:00

Salátaleves

A legkorábban termő, főtt zöldségként is fogyasztott étel a saláta volt.

A belőle készült levest kora tavasztól nyár elejéig fogyasztották nemcsak magas vitamintartalma miatt, hanem mert könnyen és gyorsan elkészíthető étel. A salátát kettévágták, torzsáját négyfelé bevágták, megmosták, majd forró vízben megabálták. Amikor megfőtt, fokhagymás-tejfölös rántással, sóval, ecettel, kevés cukorral ízesítették. Csomómentesre kavargatva felfőzték.


2013-10-31 12:10:00

Birsalma kacsa leves

A birsalma miatt az őszi és téli időszak egyik kedvelt étele volt az alföldi reformátusok között.

Egy kacsa aprólékját megtisztították, kisebb darabokra vágták, majd hideg vízben odatették főni. Beletették a sót, szemesborsot, lassú tűzön felfőzték, majd leszedték a habját. Belehelyezték a 3 pucolt sárgarépát, 3 zöldséget, 1 vastag zellerszelet, 1 pici fej vöröshagymát, 1-2 gerezd fokhagymát, majd a zöldségeket puhára főzték. Az így elkészült levest leszűrték, a zöldségeket félretették, a húslét a főtt húsokkal újra feltették főni, belerakták a fél kiló megtisztított, kockára vágott birsalmát, és egy kockacukrot. Amikor az egész puhára főtt, akkor visszatették a zöldségeket, 2 dl tejfölt 1 púpos evőkanál liszttel kikeverték és belehabarták a levesbe. Pár perc főzés után kész is lett a laktató étel.


2013-10-31 12:11:00

Öregtarhonya

Tojásbőség idején, vagyis a nyáron készítették a háziasszonyok a száraztésztákat, így a tarhonyát is, mert ebben az időszakban száradt a legjobban.

A tarhonya készítésekor két marék liszthez egy-egy tojást tettek, a többi nedvességet a kukóval mért víz szolgáltatta. A tarhonyát nem állították össze egy darab tésztává, hanem összedörzsölték, majd átrostálták. A kihullott darabokat ujjheggyel az asztalterítőhöz dörzsölték, így lett kerek. A rostában maradt tésztát külön kerekítették, ez lett a „nagyja” a másik az „apraja”. 

Az aratási idő előtt készítették magát az öregtarhonyának nevezett ételt, mivel laktató egytálétel volt krumplival. Elkészítés: A 15 dkg füstölt szalonnát kisütjük a saját zsírjában, majd kivesszük a sült szalonnát, rátesszük a 25 dkg tarhonyát és arany barnára pirítjuk. Hozzáadjuk a 2-3 db kockára vágott krumplit és lehúzzuk a tűzről az edényt. Megszórjuk egy késhegynyi őrült pirospaprikával, megpirítjuk. Vízzel felengedjük, megsózzuk, borsozzuk. Addig főzzük, amíg a krumpli megpuhul. A sült szalonnát a kész étel tetejére helyezzük.


2013-10-31 12:12:00

Cigányka

A békéscsabai szlovákoktól az első világháború után átvett disznótoros étel, amit csak frissen készítettek.

Nyers májból, kevés kolbásztöltelékből, abált szalonnából, apróra vágott nyers vöröshagymából, beleütött tojásból áll, amit sóval és borssal fűszereztek. Ezt a keveréket hártyadarabokra tették, beburkolták, laposra formázták, majd kemencében kisütötték. Kenyérrel, sült vagy főtt krumplival is fogyasztották.


2013-10-31 12:13:00

Tepertőkrém

Frissen lesütött húsos tepertőből készítették Békésen ezt az erdélyi ételkülönlegességet.

A tepertőt ledarálták, ehhez apróra vágott főtt tojást és lilahagymát adtak, borssal, pirospaprikával, mustárral és tört fokhagymával ízesítették. A masszához végül annyi tejfölt adtak, hogy könnyen kenhető, de ne legyen folyós. Kenyérre kenve fogyasztották.


2013-10-31 12:14:00

Kásás béles

Rétest, vagyis ahogy a békésiek nevezték, bélest igen ritkán sütöttek, főleg csak szilveszterkor, hogy hosszú életük legyen.

Először a tésztát készítették el, ami tiszta lisztből, egy kevés fagyos zsírból, kiskanálnyi sóból és hideg vízből állt, amit aztán lágy tésztává gyúrtak. Kis cipókra osztották és addig gyúrták, amíg hólyagos nem lett. Abrosszal leterített asztalon kihúzogatták a cipókat, zsírral megöntözték, erre került a töltelék. A kásatöltelék lényegében fakasztott köles volt, vagyis addig főzték, amíg a szemek fel nem repedtek, azaz kifakadtak. A tésztára rácsomózták a kását, felkockázták, kis batyut készítettek belőle és kemencében kisütötték.


2013-10-31 12:15:00

Lakós cipó - kolbásszal töltött cipó

Amikor a háziasszony kenyeret sütött, akkor egy öklömnyi tésztába 5-6 cm-s vékonykolbász darabot tett, amit úgy sütött ki.

A gyerekeknek sütött finomságot a felnőttek is szívesen fogyasztották. Az itteni szlovákok szerint ezt a kolbásszal töltött cipót főleg a fiúgyermekek kapták, hogy ha felnőttként háborúba mennek, akkor nem öljék meg őket.


2013-10-31 12:16:00

Lapos borsó és lapos borsó leves

A laposborsó, vagy a helyi szlovákok hívják szöges borsót igen régi borsóféle, viszont nem azonos a csicseri- vagy a felesborsóval.

Manapság már nagyon ritkán lehet kapni a piacon, jórészt csak idős bácsik vagy nénik termesztik, mert egy hüvelyben csak 2-3 szem mag terem. A belőle készített levest füstölt hússal és sok zöldséggel főzték meg. Mivel füstölt hússal készítették, főleg a téli időszak étele volt. Személyenként fél marék laposborsót miután jól megmosták, egy éjszakára beáztatták, hogy könnyebben megfőjön. A füstölt húst meg is meg kellett mosni és egy éjszakán át kiáztatni. Volt olyan háztartás, ahol külön főzték a füstölt holmit, valahol viszont együtt a borsóval, ilyenkor jó sós és zsíros ételt kaptak. Ha külön, ott a laposborsót sárgarépával és petrezselyemmel odatették főni – ízlés szerint fokhagymát és vöröshagymát is tettek bele, de ezeket a főzés végén kivették a levesből -, míg egy másik fazékba a füstölt hús került. Amikor megfőtt minden, akkor a zsírból, lisztből és pirospaprikából rántást készítettek, ráöntötték a borsóra és hozzá mertek még egy kicsit a füstölt hús főzőlevéből, hogy megadja az ízét és galuskát szaggattak bele. A tálaláskor sokan a felvágott füstölt húst is beletették a levesbe, néhol pedig külön tányéron szolgálták fel. Néhány békési családnál kenyér helyett kőttes ettek hozzá.


2013-10-31 12:17:00

Kürtös fánk

Farsangi étel, aminek az egyediségét az adja, hogy a tésztáját nem kerekre formázták, hanem farúdra feltekerték és úgy sütötték ki forró zsírban, mint az erdélyi kürtös kalácsot.

Elkészítése: 3 dl tejben 3 dkg élesztőt megfuttattak, ehhez adták a 3 dl tejfölt, 3 egész tojást, 3 dkg zsírt, egy csipet sót, egy kevés cukrot ízlés szerint és annyi lisztet, hogy rétestészta keménységű legyen. Az egészet összegyúrták, utána pihentették, majd ujjnyi vastagra nyújtották, szögletesre vágtál, és hengeres formára tekerve zsírban kisütötték. Még melegen fahéjas cukorba forgatták.


Postacím


Békési Polgármesteri Hivatal 5630 Békés, Petőfi Sándor utca 2.

Email


varoshaza@bekesvaros.hu

Telefon


+36 (66) 411-011