Békési Helyi Értéktár

Legyünk büszkék hagyományainkra, csodáinkra!

Az értéktárról

Az értéktárról:

A magyar nemzeti értékekről és a hungaricumokról jogszabály rendelkezik. A törvény elfogadásával párhuzamosan országos, megyei és helyi szinten is szerveződik az a feltáró munka, amely a magyar értékek gyűjtését, megőrzését szolgálja. Nemcsak a magyar nemzeti értékeket, hanem a helyi, települési különlegességeket is meg kell őrizni az utókor számára. Ezek megmentése érdekében nyilvánította ki szándékát Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, hogy létrehozza a Békési Helyi Értéktárat. Információk a bekesvaros.hu oldalon

2013-10-31 12:01:00

Szivattyútelep egész berendezése

A békési mesterséges csatornákat összekötő szivattyútelep a Kettős-Körös bal parti töltése mellett található.

Az ipartörténeti jelentőségű épületet 1900-ban emelték. A több, mint 100 éves berendezése még mindig működőképes. Legutóbb 1980-ben a nagy árvíz idején fogták munkára. Az épület alagsorában találhatóak a feltöltőrendszerek, valamint a két kézi hajtású és egy elektromos szivattyú. Azokban az időkben, amikor a gépek napi 24 órában dolgoztak, a MÁV dolgozói voltak a fűtők. Egykor ez a szivattyútelep még Elek, Medgyesegyháza és Békéscsaba belvizét is ide- és elvezette. Egyik jellegzetesége az a téglatorony, ami ugyan az 1978-as földrengéskor megsérült, de mivel nem lett életveszélyes, büszkén hirdeti messziről a szivattyútelep fénykorát.


2013-10-31 12:02:00

Tárház épülete

A Körösök mindig fontos szerepet játszottak a környék vízi áruszállításában. Ennek elősegítésére és modernizálására kezdték el a kikötő megépítése után a Tárház épületét is.

Az építkezés 1940 tavaszán indult meg, de a tervek szerinti elképzelések sosem valósultak meg. Az eredeti kettő torony helyett csak egy épült fel a II. világháború miatt. A „nagy rakodó” a budapesti és a szolnoki után a harmadik lett az országban. A környékbeli falvakból a gabona egy mellékvágányon érkezett a silóhoz, ami a 8 emelet magas torony közepében helyezkedik el. Ezt cellákra osztották fel, így biztosítva a különböző gabonafélék biztonságos, egymás melletti tárolását. A víz fölé kinyúló zárt faszerkezetben egy szállítószalag található, amin a gabonát a vízen lévő uszályhoz szállították. Ma már használaton kívüli ipartörténeti jelentőségű építmény.


2013-10-31 12:03:00

OptiGép gabona adapter

Az OPTIGÉP Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. 1993-ban alakult Békésen. Tevékenységi körükbe elsősorban napraforgó és kukorica betakarításához szükséges mezőgazdasági gépek fejlesztése, gyártása és értékesítése tartozik.

Fő gyártmányuk a NAS napraforgó betakarító adapter. A soros napraforgó betakarító adapterek fejlesztésénél az FVMMI GM Kht. (MGI-Gödöllő) vizsgálati és szántóföldi mérési tapasztalataira támaszkodtak. Közösen fejlesztették ki a szárzúzós változatot is, amely a napraforgó betakarító adapterek között egyedülálló konstrukciós megoldás. A napraforgó adaptereik szabadalmazott konstrukciója és rezgőasztala lehetővé teszi a rendkívül alacsony adapter kialakítását, jelentősen csökkentve a betakarítás veszteségét. 2015 év végén debütált az OptiCorn Premium névre hallgató kukorica-betakarító adapter, amelynek egyedülálló, alumínium hajtóműházas hajtásrendszere van. Adaptereik világszerte népszerűek, ilyenekkel dolgoznak a legtöbb európai országokon kívül már Kazahsztánban, Oroszországban, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban és a Dél-Afrikai Köztársaságban is.


2013-10-31 12:04:00

Kenderáztató

A békési parasztember teljesen önellátó volt, vonatkozott ez a mindennapi ruházkodásra is. A nők munkája közé tartozott a szövés-fonás is, aminek köszönhetően sorra készültek a házi vásznak.

Amelyek nemcsak a női-, mind a férfiviselet alapját jelentették, hanem a háztartásban használt textíliák (törölköző, abrosz, szakajtókendő) is ebből készült. Ennek megfelelően érthető volt, hogy ha egy-egy család tehette, akkor maga termelte meg és dolgozta fel az alapanyaghoz tartozó kendert is. Szerencsére Békés és környéke kedvezett a szálasnövény termesztésnek. A kenderfeldolgozás még a 20. század első felében is házi mesterségnek számított, így az ehhez szükséges eszközök szinte minden háztartásban fellelhetőek voltak. A kendernövény feldolgozásának következő mozzanata a kihúzogatás (nyűvés), majd szárítás után az áztatás volt, amit álló- vagy folyóvízben végeztek. A békési kenderáztatóra vonatkozó első feljegyzés 1429-ből való és a helye a régi Fekete-Körös árterében, Verebesben területén volt, ami azonos a rosszerdei kenderáztatóval.


2018-06-13 12:00:00

Békési cirokseprű/seprűkötés

A seprűket sokáig otthon készítették, a seprűkötő mesterség csak a 18. században jelent meg. Az 1850-es években hazánkban is kezdett elterjedni a seprűcirok termesztése.

Az akkori Békés és Csanád megye területe a növény éghajlati és talajigényének kiválóan megfelelt. Ennek köszönhetően itt is felváltotta a gallyseprűt a cirokseprű, valamint megjelentek a seprűkötő gépek is, így a korábbi hengeres forma helyett a „lapos” formájú seprűk kezdtek elterjedni. A seprűcirok bugáját különböző célokra használták. Legnagyobb mennyiségben seprűk készítésére, aminek során kicsi és nagy seprűk különböző változatait, súroló és egyéb keféket is készítettek belőle. Nem volt elég a jó alapanyag, a megfelelő szaktudás is elengedhetetlen volt, mert így a végeredmény sem tartós nem volt, de az igényeknek sem felelt meg.


Postacím


Békési Polgármesteri Hivatal 5630 Békés, Petőfi Sándor utca 2.

Email


varoshaza@bekesvaros.hu

Telefon


+36 (66) 411-011