Békési Helyi Értéktár

2013-09-18 12:05:00

Értéktár - Kulturális örökség

e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;

Békési vesszőfonás

Békés-tarhosi Énekiskola

Gulyás György munkássága, tevékenysége

Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

Püski Sándor könyvkiadó munkássága és hagyatéka

Kecskeméti Gábor Kulturális Központ

Csuta Nemzetközi Művésztelep

Békési hímzés

Jantyik Mátyás festő munkássága és hagyatéka

Szikszay Sándor mézeskalácsmester munkássága és hagyatéka

Békési viselet

Békési Kalendárium

Békési rongybaba

SZKIRG Tanári könyvtár kötetei

Békés Református Templom Orgonája

Belencéres Néptáncegyüttes

Kocsor Imréné kosárfonó munkássága

Lukács Eszter Mária hímző munkássága

Dávidné Gyarmati Zsuzsanna szövő munkássága

Dudás Mihály és neje mézeskalácsos munkássága

Balog Gáborné kézműves munkássága

B. Szabó István életműve

Madzagos legendák

Az egykori Békési Magyar Királyi Állami Kosárfonó Iskola

Egykori kisvasút

A Dübögő vendégfogadó neve

Irányi Dániel emlékezete Békésen

Farkas Gyula munkássága a 120 éves Békési Gazdasági Ismétlő Iskola

Tovább a kategóriára

Vissza a kategóriákhoz

2013-10-31 12:00:00

Békési vesszőfonás

Békésen a vesszőfonás a legnépszerűbb házi iparágak közé tartozott már az 1700-as évektől kezdve, mivel a Körösök mentén jelentős fűzligetek alakultak ki, így helyben adott volt az alapanyag.

Nagyon kevés olyan család volt/van Békésen, aki ne kötődött volna valamilyen módon a kaskötéshez vagy a kosárfonáshoz. Városunkban a kaskötésnek háziipari és mesterségszerű űzése között nyelvi különbséget is tesznek. Az a földműves ember, aki gazdasági célokat szolgáló kasfajták készítésével foglalkozott, kaskötőnek nevezték, aki viszont hivatásos mesteremberként foglalkozott a szakmával, az lett a kosárfonó.

Az elmúlt évszázadok során a háziipari kosárfonás Békésen nemcsak fentmaradt, mint másodlagos megélhetési forrás, hanem fel is virágzott, a természeti környezetnek és a keresleti igényeknek köszönhetően. Az állandó munkahelyteremtés és szakemberképzés végett - egyedi példaként az országban - létrehozták településünkön a Magyar Királyi Állami Kosárfonó Iskolát, ami 1895-1927 között működött. A legjobb képzésre törekedtek, ennek köszönhetően nemcsak az ország különböző részeriről, hanem külföldről is érkeztek tanulók, a nyári továbbképzésre tanárok. Szakmai versenyeken, kiállításokon mindig előkelő helyezéseket értek el a békési kosárfonók, illetve az általuk zsűriztetett tárgyak. Az itt készített tárgyak közül a legismertebb az úgynevezett békési fotel, ami egyedülálló a fonott bútorok között.

A vesszőfonás, kosárfonás napjainkban is él még a településen, de főleg nyugdíj mellett végzik a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet egykori tagjai. A hántolástól a főzésen át a fonásig minden munkafolyamatot maguk végeznek, mert így biztosan tudják, hogy a háztól megrendelt termék kiváló minőségű lesz, akár a zöld vesszőből készült kast vagy a finomabb minőségű kézi kosarat készítik el a mesterek.

A békési vesszőfonás a Békés Megyei Értéktár tétele!

2013-10-31 12:00:00

Békés-tarhosi Énekiskola

1946. szeptember 1-én az akkor Békéshez tartozó tarhosi Wenckheim kastélyban a vallás és közoktatásügyi miniszter határozata alapján megszervezték az Országos Állami Ének és Zenei Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet, Ének-zenei Gyakorló Általános Iskola és Tanulóotthon, vagy a helyiek ismerik a Békés-tarhosi Énekiskolát.

A később röviden Állami Zenei Gimnázium és Zeneművészeti Szakiskola néven szereplő intézetben a tanítás hivatalosan 1947. január 7-én kezdődött, 63 általános iskolással és 10 líceumi diákkal. Az iskola tanterve és követelményrendszere a Zeneakadémia képzési programja szerint készült el.

Az intézmény alapítója és igazgatója Gulyás György, aki később, mint a Debreceni Kodály Kórus vezető karnagya lett ismertté. Alapvető célkitűzése volt a falvak tehetséges gyermekeinek zenei nevelése. A „tarhosi szellem”, amely áthatotta az ott dolgozók, tanulók egész gondolkozását, közösségi életüket, munkaszeretetüket, a lélek melegét árasztja ma is.

Az iskola rövid idő alatt országos hírűvé nőte ki magát. Megteremtette az énekléssel nevelés, a közösségi nevelés és a munkára nevelés összhangját. A vidék iskolája volt, az itt végzettek saját szülőföldjükre tértek vissza. A zenei képzést a Kodály-módszer szerint, elsősorban énekes alapokon valósították meg. Az állandósuló helyhiány szükségessé tette az épületek bővítését, ezt csak a Wenckheim-kastélyra húzott emelettel tudták megoldani. Az építkezés nagy élmény volt a diákoknak, akik a munkából is kivették a részüket. Az intézmény nagy vállalkozása volt a Zenepavilon építése (eredetileg pavilonrendszerről szóltak a tervek), melyet 1953. május 1-én Kodály Zoltán avatott fel.

Az iskola fennmaradásáért folytatott hosszú küzdelem után végül pénzhiányra hivatkozva 1954. augusztus 28-án megszűnt az iskola működése. Az Énekiskola 8 éve azonban nem múlt el nyomtalanul, a tarhosi növendékek és oktatók számára egész életre szóló útravalót és útmutatást adott.

Rövid fennállása alatt országos hírre tett szert, növendékei közül sok zeneszerző, közművelődési szakember és ének-zene tanár került ki. Diákként találkozhatunk Kossuth-díjas zeneszerzőnk, Szokolay Sándor, Kossuth-díjas költőnk, Csukás István, és a szintén Kossuth-díjas csellóművész, Mező László nevével a dokumentumokon. Megtalálhatjuk Mező Imre Szabolcsi Bence-díjas zeneszerző, Mező Judit népzenekutató, Bencze László fotóművész és Farkas Ilona (Mona néni, a szintén Kossuth-díjas Sebestyén Márta édesanyja) kézjegyét, de Gulyás György neve is gyakran felbukkan.

A Békés-tarhosi Énekiskola a Békés Megyei Értéktár és a Magyar Értéktár tétele!

2013-10-31 12:01:00

Gulyás György munkássága, tevékenysége

Gulyás György 1916-ban Köröstarcsán született, tanulmányait Szeghalmon, majd Debrecenben végezte, ahol végül tanítói végzettséget szerzett.

Bélmegyeren kezdte meg tanítói munkáját, mellette magántanulóként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán bővítette tudását. 1942-ben szerzett középiskolai énektanári oklevelet, zeneszerzés-karmesteri szakon. Az 1934-ben az országosan fellendülő „Éneklő Ifjúság” mozgalomnak ő volt a lelke. 1000 tagú, elemi iskolásokból álló kórusára máig is emlékeznek. 1942-45-ig Debrecenben, a „Dócziban” volt ének-zenetanár, a tanítóképző leánykórusát vezette.

1945-ben Emlékiratot nyújtott be az akkori VKM miniszteréhez, amelyben javasolta a Magyar Állami Énekiskola megszervezését. Ez az iskola „Tarhos” néven került bele a zenei és pedagógiai köztudatba, s a maga nemében egyedülálló volt. Elsőként valósította meg a gyakorlatban az énekes alapon történő zenei nevelést, Kodály pedagógiai koncepcióját. Gulyás György saját élete példájából kiindulva felkutatta az elkallódó, zeneileg tehetséges, tanulni vágyó falusi – tanyai gyerekeket és biztosította számukra a tanulás, a zenei képzés és továbbtanulás lehetőségét: intézményi keretben, kollégiumi háttérrel. Megvalósította a pedagógia egy sajátos kísérletét azáltal, hogy visszaadta ezeknek a gyermekeknek a zenei gyermekkorát.

Gulyás György az Énekiskola felszámolása után (1954. augusztusa) ismét Debrecenbe került, ahol 1954-től 1966-ig a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója volt. Első jelentős sikerét az 1955-ben megrendezett „Bartók Béla ünnepi évvel” érte el. 1957-ben a debreceni Zeneművészeti Szakiskola felvette Kodály Zoltán nevét. A névadási ünnepség Kodály jelenlétében történt. Ő mondta az avatóbeszédet. Fontos momentum, hogy utalt a „tarhosi szellem átplántált örökségére”, miközben kijelölte a szakiskola teljesítendő feladatait is.

Ahogy Tarhos, úgy a debreceni Kodály Kórus is szerves része volt Gulyás György életművének. A szakiskola 1955-ben Gulyás György által alapított leánykórusa 1958-ban Kodály Leánykórus néven az angliai Llangollenben I. díjat nyert, majd 1959-ben Arezzóban hozott óriási áttörést. A kórus történetéhez még az is hozzátartozik, hogy 1971-től az ország egyetlen vidéki hivatásos együtteseként koncertezett. Sikereinek, külföldi útjainak a magyar kórusmozgalom is áldásos hatását látta.

Kezdeményezésére 1976-ban megrendezésére kerültek a Békési-Tarhosi Zenei Napok. Mint a rendezvény művészeti vezetője neves művészek, együttesek, személyiségek meghívásával, nem utolsó sorban az igényes koncepcióval elérte, hogy Tarhos neve ismét rangot kapott zenei körökben. Vallotta a megújulás szükségességét, ezért 1981-től a hangversenyek programját kiegészítette karvezető továbbképző tanfolyamokkal, és mesterkurzust is szervezett, amelyen kitűnő magyar karnagyok és külföldi professzorok foglalkoztak a hallgatókkal.

2013-10-31 12:02:00

Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

A békési népkönyvár 1949-ben alakult meg a Bérházban. Állományát a Polgári Kaszinó és egyéb olvasókörök, valamint a helyszínen működő ifjúsági szervezet könyveiből alakították ki.

A könyvek kölcsönzése a Bérház egyik emeleti helyiségébe kezdődött, majd idővel egyre nagyobb részt, egyre több termet „foglalt” el az épületben. A kezdeti kis könyvtárszoba napjainkra egy 750 m² nagyságú szolgáltató térré nőte ki magát. Szolgáltatói tevékenysége: gyerekkönyvtár, felnőtt kölcsönző részleg, olvasóterem. Az olvasószolgálat mellett helyismereti gyűjtemény, informatikai részleg, folyóiratolvasó, valamint zenei gyűjtemény várja az érdeklődőket. Az intézmény a könyvtári tevékenységei mellet kultúrközvetítő, közösségépítő tevékenységet is vállal. A könyvtár 2010 óta viseli a békési születésű Dr. Püski Sándor könyvkiadó nevét. 2018-ban elnyerte a minősített könyvtár címet.

2013-10-31 12:03:00

Püski Sándor könyvkiadó munkássága és hagyatéka

Püski Sándor 1911-ben született Békésen, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben szerzett jogi diplomát.

Még ebben az évben elvette feleségül Zoltán Ilonát, aki négy fiúgyermekkel ajándékozta meg. Püski Sándor már az egyetemi évei alatt megismerkedett az akkor induló politikai mozgalmakkal és vált a népi irodalom elkötelezett szolgálójává. Felismerte, hogy a szellemi és politikai mozgalom átalakításához újságokra és könyvekre van szükség, ezért 1938-ban megnyitotta a „Magyar Élet” elnevezésű könyvesboltját és egy évvel később már ki is adta első könyvét. Az 1950-es évekig 150 könyvet jelentetett meg, amelyek a népi mozgalom íróinak műveit foglalták magukba, de nem riadt vissza az elsőkötetes szerzők alkotásainak kiadásától sem. Püski Sándor volt az ötletgazdája és fő szervezője az 1942-es és 1943-as híres szárszói konferenciának és a Magyar Élet-tábornak is.

Püski Sándor és családja 1970-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol 60 évesen újra kezdték a könyves pályájukat. 1974-ben New Yorkban megvásárolta a magyar negyedben található Corvin könyvesboltot, egy év múlva létrehozták a Püski Kiadót. A kiadott könyvet között szerepeltek az egykori Magyar Élet szerzői és olyanok, akik az akkori Magyarországon politikai okokból nem jutottak publikálási lehetőséghez. A New York-i Püski Könyvesház és Kiadó a nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált. A Püski házaspár 1988-ban hazatért, és itthon újra könyvesboltot nyitott, majd könyvkiadásra is vállalkozott.

Dr. Püski Sándornak 1996-ban Békés Város Díszpolgára címet adományozták. 2009-ben hunyt el Budapesten. A békési könyvtár 2010-ben vette fel a jeles könyvkiadó nevét.

Püski Sándor könyvkiadói tevékenységéért kapott kitüntetései:

Bethlen Gábor-díj (1990)
Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1995)
Magyar Örökség díj (1996)
Bocskai István-díj (1996)
Pro Urbe Budapest (1996)
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001)
I. kerület díszpolgár (2001)
a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2002)
az Év könyve-díj (2003)
Magyar Művészetért-díj (2004).
Szent István-díj (2005)

2013-10-31 12:04:00

Kecskeméti Gábor Kulturális Központ

Békésen 1949-ben nyílt meg az ország első vidéki művelődési otthona, amely akkor az 1885-ben Benedicty József tervei alapján épített Bérházban kapott otthont.

Sajnos az 1978-as földrengés okozta károk miatt nagyrendezvényre nem lehetett tovább használni a báltermet. Előtérbe került egy önálló kulturális központ kialakításának a terve. Az épület az Erzsébet-ligetben 1991-ben lett átadva. Az Ybl- és Széchenyi-díjas Bodonyi Csaba által tervezet komplexumban egy 420 férőhelyes színházterem, kamaraterem, klubszoba, két tanfolyami terem lett kialakítva. Ez az épület már méltón helyet tud adni színházi előadásnak, kisközösségeknek, amatőr művészeti csoportoknak. 2012-ben felvette az egykori békési olimpikon tornász, testnevelőtanár Kecskeméti Gábor nevét.

2013-10-31 12:05:00

Csuta Nemzetközi Művésztelep

Csuta György 1993-ban nemcsak létrehozta a Békés Művészetéért Alapítványt, hanem megrendezte a saját alkotóházában a Csuta Nemzetközi Művésztelepet is.

Az elmúlt negyed évtizedben közel 30 országból több száz művész fordult meg itt Kubától Ausztráliáig, Dániától Üzbegisztánig, Izraeltől Írországig. Minden évben lehetőség volt rá, hogy a helyszínre érkező civil látogatók is betekintést nyerhessenek az Alkotóház kulisszatitkaiba, megismerkedhessenek a művészekkel. A tábor alatt a város egy művészi szigetté alakult át, ahol a művészek egymás mellett, egymást inspirálva, együtt vagy külön-külön alkottak mindenféle művészeti stílusban. A művésztelep csúcspontja pedig mindig a zárókiállítás volt, ami a Békési Galériába tömegeket vonzott.

2013-10-31 12:05:00

Békési hímzés

Minden településnek vagy térségnek megvan a sajátos hímzés és színvilága. A békésiekét a szűcshímzések határozták meg, amelyek egyedülállónak számítanak az országban.

A szűcshímzések a 19. századi ködmön és a suba divatnak köszönhetően bontakoztak ki. A szűcsmesterség egyike volt a legnépesebb iparágnak, a céhük 1815-ben alakult, ami a megye egyik legjelentősebb szűcsközponttá tette a települést. A békési ködmönök ezért messze földön híresek és keresettek voltak. Az éves békési országos vásárban a helyi szűcsmesterek egy egész utcát is elfoglaltak.

A mesterség felvirágozásához hozzájárult a helyi juhtenyésztés és a jó minőségű alapanyag biztosítása. A zsinóros gombolású női ködmönt eleinte gyapjú hímzőfonallal, majd később szűcsselyemmel hímezték az ügyes kezű mesterek. A békésiek öltözéke viszonylag puritán színvilágot tükrözött, ennek ellenére a ködmönöket gazdagon díszíttetek. Önálló hímzéskompozíció került az elejére, mint melldísz, valamint a hátára és a két ujjára. A fekete és a fehér mellett gyakori volt a zöld különféle árnyalata, a meggybordó, a sárga és a piros is. A békési motívumkincsek teljesen elkülönülnek a környező települések díszeitől. Az első mintakönyv a 19. század elejéről ismert. A ködmönök virágkora a 20. század elejéig tartott, de a minták nem felejtődtek el. A békési hímző asszonyok tovább örökítették a len-, kender- vagy pamutvászonjaikra (terítő, falvédő, kötény, blúz, szoknya, stb.) természeten megtartva az eredeti szűcs vonalvezetést és öltéstechnikát. Napjainkban a Díszítőművészeti Szakkör őrzi és örökíti át ezeket a motívumkincseket.

2013-10-31 12:07:00

Jantyik Mátyás festő munkássága és hagyatéka

Jantyik Mátyás Békésen született 1864-ben. Művészi tehetsége hamar kiderült, az első tanára Orlai Petrics Soma lett. 1879-ben a budapesti országos Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezdében folytatta Mátyás a tanulmányait...

ahol leginkább kiváló rajztehetségével tűnt ki, amire már akkor felfigyelt Szana Tamás, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Lotz Károly és Jankó János is. A tanoda évzáró vizsgakiállításán Munkácsy Mihály is részt vett, aki meghívta magához Párizsba.

1883-ban ki is utazott, ahol a Julien festőiskolában képezte tovább magát, itt leginkább az „új stílus”, az impresszionizmus volt rá hatással. A kint készült, Délben című olajfestményét 1885-ben hazaküldte a Képzőművészeti Társulat éves kiállítására, amely nagy sikert aratott. Két évre rá már a párizsi Salonban is állított ki festményt. A Koldus című realista tanulmánya nagy feltünést keltett. Hazatért Békésre, de ekkor nem festett, csak rajzolt: vázlatokat, tanulmányokat, kompozíciókhoz, illusztrációkat tervezett a Vasárnapi Újság és az Üstökös részére, valamint az „Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben” című, 27 kötetből álló könyvsorozathoz.

1895-ben kialakította Békésen a műtermét és ismét ecsetet vett a kezébe. Szabadka város pályázatára küldi el első történelmi témájú festményét: „Szabadka város szabad királyi várossá nyilvánítása 1779-ben”. A pályázatot elnyerte, aranykoszorúval tüntették ki és a képet a millenniumi kiállításon is bemutatták. Ebben az időszakában rengeteg portrét festett: családtagjairól, ismerőseiről, de megrendelésre is készített. Itt születtek a legfontosabb, alföldi ihletésű művei: Az itatóhoz, Békési leány, Tisztességes szándék, Az eke mellett, Napszámos, Búzaszentelés. A millennium évében rendelte meg szülővárosa a községháza számára Kossuth Lajos portréját, amely jelenleg a Városháza dísztermében látható. A millenniumi ünnepséghez kapcsolódott az a nagyszabású pályázat, amelyet az Országház külső és belső díszítésére dolgoztak ki. Jantyik Mátyás 1898-ban a főrendi ülésterem díszítésére kiírt pályázatra két vázlattal jelentkezett, amivel megnyerte nemcsak a pályakoszorút, hanem a kivitelezési megbízást is. A falfestmények 1901-re készültek el teljesen. Az elnöki széksortól balra Az Aranybulla kihirdetése, jobbra a Vitam et sanguinem! (Moriamur) látható. A neobarokk kompozíciók jól illeszkednek abba a programban, melyben a keresztény államszemle diadalának megjelenítése volt a cél. E két munkájáért Lotz Károly, a róla elnevezett díjjal jutalmazta Jantyik Mátyást.

Élete utolsó évében, 1903-ban még két képet tudott megfesteni, az egyiket a Képzőművészeti Társulat az azévi tavaszi kiállításán mutatta be: Krisztus ábrázolását a keresztfán, ami most a békési Szentháromság római katolikus templomban látható hadjani mestere, Orlai Petrics Soma stációi mellett. A másik műve a Vaskapu ünnepélyes megnyitását örökítette meg.

39 évesen, Békésen hunyt el. Halála után a Köröshát utcát, ahol szülőháza még ma is áll, tiszteletére róla nevezték el.

A békési múzeum 1971-ben vette fel Jantyik Mátyás nevét, ami óta folyamatosan próbálja gyarapítani a vele kapcsolatos gyűjteményét. Jelenleg 18 festményét és 100 db rajzát őrzi.

2013-10-31 12:08:00

Szikszay Sándor mézeskalácsmester munkássága és hagyatéka

Szikszay Sándor 1884-ben született Köröstarcsán. 1901-ben a Békésen dolgozó anyai nagybátyjához, Petneházi Lajos mézeskalácsos mesterhez került, mint tanonc.

De segédinasként a leghosszabb időt Debrecenben, Bódogh Gyulánál töltötte. 1908-ban tért vissza Békésre, ahol önálló műhelyt alapított. Az 1920-as években figyeltek fel saját tervezésű és készítésű mintafáival előállított mézeskalácsaira. 1925-ben az I. Országos Kézművesipari Tárlaton munkáit a legmagasabb kitüntetéssel, aranykoszorús mézeskalácsos mester címmel jutalmazták. Munkássága során annyi érmet, kitüntetést, oklevelet szerzett, hogy azok szinte beborították a Kossuth u. 1. sz. alatt lévő cukrászdája falát.

1938-ban Békésen jelent meg 100 db ütőfatervezetet tartalmazó mintakönyve. Többségük valószínűsíthetően fából is elkészült. A könyvben szereplő 29 féle téma közül a mézestányér 22 változata és szív 12 variánsa együttvéve a minták egyharmadát teszik ki. 1939-ben Végh József javarészt az õ tevékenységére alapozva írta meg a „Mézes-bábminták faragása a Tiszántúlon” című tanulmányát is.

Számos szakmai és társadalmi szervezetben töltött be vezető tisztséget: a Békési Iparos és Ifjúsági Önképzőkör alelnöke, az Iparos Dalárda aktív tagja, a Békési Ipartestület elnöke, a Mézeskalácsosok Országos Szövetségének alelnöke, részt vett az Országos Iparművészeti Társulat munkájában is.

1948-ban Békésen hunyt el, munkásságának nem akadt folytatója. Az Epreskertben található Szikszay Sándor utca 1978-ban vette fel a nevét. A mintakönyvét, az ütőfáinak egy részét és egyéb díszes faragványait jelenleg a Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum őrzi.

2013-10-31 12:09:00

Békési viselet

A 19. századi Békésen az emberek nagyrésze földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, ezért a mindennapos viseletük is egyszerű és praktikus volt.

Viszont az anyagi jóléttel párhuzamosan kialakult a ruházat hármas értékrendje is, vagyis más ruha kellett a munkára, más a kimenőre vagy jövő-menő munkára és más az ünnepi alkalmakra (esküvő, templom, bál). A „munkaruhákat” a földszínek jellemezték, az anyagjuk főleg a maguk szőtt vászon volt, illetve még szerepet kapott a karton és a posztó is. A békésieknek amilyen egyszerű volt a hétköznapi, annál előkelőbb volt az ünnepi viseletük, ami formájában ugyan még a paraszti hagyományokat tükrözte, de anyagában már a polgári ízlést utánozta. A századfordulón készült esküvői ruhákat -a férfiak és a nők esetében is - nem egy alkalomra készítették, hanem egy egész életre szóló ünneplői viseletet jelentett. Ezért a nők ünneplő ruházatában megjelentek a gyári kelmék, így a selyem, a kasmír, bársony, aminek köszönhetően komplikáltabb szabásvonalakat alkalmazhattak.

2013-10-31 12:10:00

Békési Kalendárium

2006 óta minden év őszén lát napvilágot a 160 oldalas igényes kiadvány. Ötletgazdája és a kezdetektől fogva szerkesztője Szegfű Katalin, a kiadója pedig a Családért Alapítvány.

Célja, hogy erősítse a településhez való kötődést, publikálási lehetőséget biztosítson a helyi szerzőknek, fotósoknak. Az elmúlt másfél évtizedben több száz írás látott napvilágot. A tartalmi összetételük sokrétű, található köztük ismeretterjesztő, néprajzi, helytörténeti, építészeti és kulturális témájú olvasmány is. A Békési Kalendáriumot a fentieken kívül az évente különböző témában meghirdetett pályázatra érkezett helyi témájú fotók, versek és novellák is színesítik.

2016-06-13 12:00:00

Békési rongybaba

A játékszereknek talán a legnagyobb történeti múltra visszatekintő, de mindenképpen egyik leggazdagabb csoportját jelentik az emberfigurák, azon belül is a különböző babák, bábuk.

Köztudott, hogy a lányok legtöbbször mindig az édesanyák, a nagymamák mozdulatait, szokásait utánozták, amibe szorosan beletartozott a gyermeknevelés, a főzés-sütés, a házkörüli tevékenységek egyaránt. Ezért a leányok babákkal, de legszívesebben a saját maguk, vagy az idősebb női családtagok által készített bábukkal játszottak. A rongybaba elkészítése sem jelentett különösebb nehézséget, csupán különböző nagyságú és színű anyagra volt hozzá szükség, amit aztán szépen fel is lehetett öltöztetni.

2022-05-26 12:00:00

SZKIRG Tanári könyvtár kötetei

„Szegedi Kis István Református Gimnázium 1962. június 30-án, Polgár Lajos igazgató által lezárt A - N jelzésű leltárkönyvben nyilvántartott Tanári könyvtár kötetei”

1. a helyi értéktárba felvételre került érték megnevezése, kategória:

Kulturális örökség - a Szegedi Kis István Református Gimnázium 1962. június 30-án, Polgár Lajos igazgató által lezárt, A - F jelzésű könyvek valamint a G - N jelzésű könyvek feliratú leltárkönyvben nyilvántartott ú.n. Tanári könyvtár kötetei;

2. fellelhetősége:

5630 Békés, Petőfi Sándor utca 11-13., II. emeleti könyvtári raktár; szakterületi kategória: nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi, természeti és közösségi érték;

3. rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A gyűjtemény a gimnázium tanárainak kézikönyvtára, tartalmilag lefedi az összes tudományterületet. A XIX. század második felétől kezdve gyűjtötték a kiadványokat, vannak magyarországi nyomdákból és Nyugat-Európa nagy hírű egyetemvárosaiból is művek. Magas színvonalú tudásanyagot felölelő gyűjtemény, a környéken mindenképpen egyedülállónak tekinthető állomány;

4. indokolás a jelölt értéktárba történő felvétel megalapozottságáról:

Az állományvédelmi szempontok mellett (egyes kötetek esetében jelentős állapotromlás figyelhető meg, restaurálásra szorul egyre több közülük, nem megfelelő számukra a raktár levegőjének por- és páratartalma) a gyűjtemény gyedülállósága is indokolja a lajstromba vételt.

2022-05-26 12:01:00

Békés Református Templom Orgonája

A mai templomot 1781-ban építette Stoller András aradikőműves. 1820-ban id. Czigler Antal tervei szerint átépítették. 1850-ben a szolnoki Molnár Antal tervei szerint újabb bővítésre került sor, ekkor alakult ki a klasszicista főhomlokzat. A templom mai formáját 1905-ben nyerte el, amikor új toronysisakot kapott. Az orgonának helyet adó templom műemlék.

Az orgona története:

1852: Papp Albert (Temesvár) orgonaépítővel kötött szerződést, de miután nem végzett jó munkát, a szerződést felbontotta a gyülekezet. Hosszú bírósági per után, 1863-tól új orgona építését határozta el az egyházközség. Az orgona-pályázatra Kiszel István, Komornyik Nándor és Sasko Martin adott be terveket.

1869-1872: Martin Sasko (Brezova) készítette 7600 forintért a kétmanuálos, mechanikus csúszkaládás hangszert (II/32).

1882: Martin Sasko javította, hangolta.

1900: Bakos Károly (Cegléd) tisztította, javította és hangolta.

1918: a homlokzati sípokat rekvirálták.

1920 körül pótolták a homlokzati sípokat.

1924: Szűts József (Békéscsaba) a billentyűzeteteket felújította, a fújtatókat két oldalra tette.

1927: Angster József és Fia Orgonagyár (Pécs) felújította a játékasztalt és javította.

1949: Angster József és Fia Orgonagyár (Pécs) javította.

1951: Novoth Lajos (Vác) javította.

1986: Tarnai Endre (Budapest) tisztította, javította és hangolta.

2003-tól Nagy Gyula (Békéscsaba) karbantartja az orgonát.

Martin Sasko (1807-1893) műhelyének legnagyobb orgonáját a békési református templomába építette fel. Magyarország 2. legnagyobb orgonájaként tartják számon. Az elkészült hangszert 1872. április 28-án Zasskovszky Endre, az egri székesegyház karnagya vette át, és elismerően nyilatkozott a kiváló munkáról. Az orgonát romantikus hangzásvilág jellemzi. Sípsorai között több tölcséres változat is található. Sasko mixtúrái a hagyományos oktávrepetíció szerint készültek. Az orgonán nemcsak a manuálon, hanem a pedálon is található superoktáv-kopula. A regisztrálás megkönnyítésére csoport kapcsolót (lábkapcsoló) is épített Sasko az orgona bal oldalán lévő játszószekrénybe. Kár, hogy ebbe a legnagyobb orgonájába sem épített be redőnyművet, bár Angster József már 1869-től meghonosította azt Magyarországon. A hangszer közel eredeti állapotában maradt meg. Az öt nagy mezőből álló orgonahomlokzatban a kórus fölött lévő boltívnek megfelelően a középső sípmező a legmagasabb, a többi fokozatosan kisebbedik. A köztes kisebb mezők egyforma magasságúak.

A homlokzatban 5, 6, 5, 6, 7, 6, 5, 6, 5 csoportokban állnak a horganysípok. Az orgona 40 regiszteres, melyből 32 a hangzó regiszter és 2846 síp található benne. A város zenei életében is nagy szerepet tölt be a hangszer. Az évenként megrendezésre kerülő Békés-tarhosi Zenei Napok keretében orgonahangverseny adnak rajta. A hangversenyt megelőző napokban, minden évben hangolás történik a hangszeren. A felmerülő kisebb-nagyobb javításokat, az egyházközség kántora végzi el.

2023-08-30 09:40:00

Belencéres Néptáncegyüttes

A békési Belencéres Néptáncegyüttes 2005–ben, a helyi művészeti iskola akkor már több éve táncoló, néptáncos növendékeiből alakult.

A felnőtt táncegyüttes mellett, három utánpótlás csoport gondoskodik a jövő Belencéres táncosainak a neveléséről, a Szokolay Sándor Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül. Belencéresnek Békés egyik külterületét nevezték, ahol a tanyavilágban a helyi hagyományok az 50–es évek végéig a hétköznapokban is jelen voltak.

Békés város önkormányzatának folyamatos támogatása mellett, 2006 és 2012 között a Belencéres Alapítvány, jelenleg pedig a Belencéres Néptáncegyüttesért Egyesület is támogatja az együttest. A működésükhöz pályázati segítséget is igénybe vesznek.

Egy év alatt közel 60-70 szereplés vár a táncosokra, közművelődési feladatok, versenyek, minősítők, fesztiválok, kistérségi és magánrendezvények egyaránt. Rendszeres szereplői a városban már hagyománnyá vált Tökmulatságnak, Nefelejcs Vigalomnak, jótékonysági báloknak, Madzagfalvi Napoknak, a Békés–Tarhosi Zenei Napoknak, önkormányzati rendezvényeknek. Jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódva havonta batyus táncházakkal színesítik a város kulturális életét. Nemcsak értékközvetítő szerepet töltenek be a településen, de rendszeresen részt vesznek különböző szakmai megmérettetéseken is. A hazai fellépéseken kívül külföldön is többször képviselték szűkebb és tágabb hazájukat.

A táncosok egyéni, csoportos szakmai elismerései mellett 2017-ben Békés Megyei Príma Díjban részesült a Belencéres Néptáncegyüttes.

2025-02-15 10:35:00

Helyi Érték - Kocsor Imréné kosárfonó munkássága

Kocsor Imréné az általános iskolai tanulmányai után kezdte el tanulni a kosárfonó szakmát, ahol év gyakorlat után szerezte meg a szakmunkás bizonyítványt. A munkapad mellett levelező tagozaton tanulva művezető, műszaki vezető, termelési osztályvezető, majd a Népművészeti Kisszövetkezet elnöke lett. A szakma nagy öregjeitől sokat tanult. Évtizedeken keresztül olyan nagy műhelyben dolgozott, ahol vegyes munka folytz az apró kosaraktól a bútorkészíésig. Ez a műhelymunka lett aza alapja a későbbi tevékenységének. Rendszeresen részt vettek különböző népművészeti pályázatokon, kiállításokon, ahonnan minden alkalommal kiemelkedő díjjal tértek haza, ezzel is öregbítve Békés hírnevét. 1992-ben megalapította a Népművészeti Kosárfontó Betéti Társaságot. A családi vállalkozás műhelye minden érdeklődő számára látogatható. Sok-sok türelem, gyakorlat, és kitartás szükségeltetett, mire elérte azt, hogy saját üzemében is megvalósíthatta önálló elképzeléseit. Kétféle anyag, a fűz és a fa összedolgozásával olyan egyedi békési bútort készít, amit a szakma legmagasabb elismeréssel jutalmaz. A szakmában eltöltött évek alatt megszerette ezt a szép mesterséget. Alkotásai megtalálhatók a NIT gyűjteményben, a békési közintézményekben. Számos haza és külföldi kiállításra kapott meghívást.

Tervei során igyekszik szem előtt tartani a használhatóságot, a szép egyszerű formákat. Célja, hogy a békési hagyományokra épülve az elkészült alkotások a mai modern lakásbelsőkben is megállják a helyüket. Kosaraiban, fonott vessző bútoraiban a helyi békési hagyományokat ötvözik a mai igényekkel. Tárgyai kiváló kisbúorok, használati eszközök.

Eredményei:

- 1998 Kosárfonó Népi Iparművész

- 1989 IX. Országos Népművészeti Kiállítás ezüst plakett

- 1993 Magyar Művelődési Intézet I. díj

- 1994 Országos Népművészeti Kiállítás ezüst plakett

- 1996 Népművészet Mestere

- 2005 Az Év Mestere díj

- 2012 Csokonai Vitéz Mihály alkotói díj

- 2015 Országos Népművészeti Kiállítás aranyoklevél

- 2024 Pro Urbe Díj, Békés

a Magyar Kézműves Kamara Magyar Kézműves Remek pályázatának rendszeres eredményes résztvevője

a Békés Megyei Népművészeti Egyesülettől megkapta a Békés Megye Népművészetéért, valamint az Életfa díjat.

2025-02-15 11:01:00

Helyi Érték - Lukács Eszter Mária hímző munkássága

Lukács Eszer aktív korában és napjainkban is pedagógusként dolgozik. A népművészet szeretetét édesanyjától örökölte. Csodálatos környezetbe született, ahol mindig hímzés vette körül. Már gyermekkorában megismerkedett a kézimunkákkal, sokféle öltést megtanult. Középiskolás korában édesanyjával bekapcsolódott a népművészeti mozgalomba, elkezdtek járni díszítőművészeti szakkörvezetői tanfolyamokra. Anyukája szakkörével mintákat gyűjtött, rajzolt, iskolákba függönyöket, teríőket hímeztek, kiállításokon mutatták be alkotásaikat. Édesanyja korai halála után átvette a szakkör vezetését. Ekkor kezdett el terveket készíteni, előnyomni. A tervezés során igyekezett a régi hagyományokat felkutatni, a régi forrásokból meríteni, azokat újra gondolni, átfogalmazni. Fontosnak tartja a tájegységek motívumainak megfelelő alkalmazását, a hímzések szerkezetét meg nem bontva, új dolgokat létrehozni, alkalmazni a mai körülményekhez viszonyítva. Munkáiban mindig a tökéletességet, a szép kivitelezést igyekszik megvalósítani. Legkedvesebb számára a Békés megyei hímzés, ezen belül a békési ködmön motívumkincse - szülővárosa hímzése.

Tudatosan foglalkozik a népművészet különböző ágaival, kiemelten a hímzéssel. Folyamatosan bővíti tudását, rendszeresen vesz részt megyei és országos képzéseken. A kapott ismereteket gyermek és ifjúsági szakkörök, játszóházak, bemutatók tartásakor tudja kamatoztatni.

Eredményei:

- 1990 Népművészet Ifjú Mestere

- 1991 hímző Népi Iparművész

- 2003 Király Zsiga díj

- 2004 Békés Megye Népművészetéért díj

- 2005 Békés Városért kitüntetés

- 2023 "Kitesszük a szűrét" országos pályázat különdíja

- 2014-2023 hatszor nyerte el a Magyar Kézműves Remek díjat

- 2023 Elnöki Aranyérem, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2025-02-15 11:18:00

Helyi Érték - Dávidné Gyarmati Zsuzsanna szövő munkássága

Dávidné Gyarmati Zsuzsanna szövő népi iparművész, Népművészet Ifjú Mestere igaz nem békési születésű, de 1987 óta a településen él. Azóta a Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola matematika-rajz szakos pedagógusa. Munkaközösség vezetőként, osztályfőnökként dolgozik iskolájában. Szívesen vesz részt az iskola és más intézmények által szervezett programok, pályázatok megírásában, szervezésében, lebonyolíásában. Rendszeresen készíti fel tanítványait ifjúsági és gyermek népi kézmúves pályázatokra. Több országos, regionális pályázaton szerepeltek sikerrel, melyet 1.,2.,3. helyezéseik bizonyítanak. Maga is rendszeresen pályázik szőtteseivel, országos pályázatok helyezései, Gránátalma-díj támasztja alá.

Szabadidejében 1992 óta tagja, valamint 2000 óta vezetőségi tagja a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnek. Számtalanszor részt vesz az egyesület, a NESZ által szervezett rendezvényeken, vásárokon, pályázatokon. Így jutottak el szőttesei számos hazai tárlatra. Lakóhelyén többször volt önálló kiállítása, de szerepelt több külföldi bemutatkozáson is. Nemcsak szövött munkái, de jómaga is részt vett közeli és távolabbi országok fesztiváljain, mint Franciaország, Kanada, Szerbia, Románia, Olaszország, Kína.

Rendszeresen tart szakköröket, játszóházi foglalkozásokat, kézműves bemutatókat gyerekeknek, valamint felnőtteknek. Több ciklus óta tagja az Országos Szövő Szakmai Bizottságnak.

Alapító tagja, valamint 2006-os megalakulása óta elnökhelyettese a helyi Nefelejcs Békési Kulturális és Hagyományőrző Egyesületnek. Társaival szervezett programokkal színesítik Békés város kulturális életét. Céljuk a magyar, ezen belül a békési tradíciók életben tartása. 2021 közepétől Békés város egy külterületéről elnevezett Belencéres Néptáncegyüttes titkári pozícióját is ellátja.

- 1994 IV. Országos Textiles Konferencia (Békéscsaba), festékes szőttes pályázat: 2. díj

- 1994 XI. Országos Népművészeti Kiállítás (Budapest): 2. díj

- 1996 V. Országos Textiles Konferencia (Békéscsaba) torontáli szőttes pályázat: díjazott

- 1996 XII. Országos Népművészeti Kiállítás (Budapest): Gránátalma-díj ; szövő népi iparművész cím megszerzése

- 1997 Népművészet Ifjú Mestere cím megszerzése

- 1998 VI. Országos Textiles Konferencia (Békéscsaba) rongyszőttes pályázat: díjazott

- 2000 VII. Országos Textiles Konferencia (Békéscsaba) kenderszőttes pályázat: csoportos díj

- 2002 "Rejtelmek, ha zengenek" alkotó pedagógusok tárlata (Szentes): díjazott Békés Megye Népművészetéért díj

- 2003 "Rejtelmek, ha zengenek" alkotó pedagógusok tárlata (Szentes): kiemelt díjazás

- 2007 VII. Dél-alföldi Regionális Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Alkotópályázat (Békéscsaba): felkészítő tanári különdíj

- 2008 Király Zsiga-díj, a népművészet színvonalas műveléséért, terjesztéséért

- 2009 VIII. Dél-alföldi Regionális Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Alkotópályázat (Békéscsaba): felkészítő tanári különdíj

- 2009 Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat (Bonyhád): felkészítő tanári különdíj

- 2009 Vándorlegény Országos Kézműves Pályázat (Debrecen): felkészítő tanári különdíj

- 2010 "Rejtelmek, ha zengenek" alkotó pedagógusok tárlata (Szentes): díjazott

- 2010 XII. Országos Textiles Konferencia (Békéscsaba)

- "Festékes szőnyeg" pályázat: csoportos 1. díj

- "Születéstől a gyerekszobáig" pályázat: csoportos 1. díj

- csoportvezetői különdíj

- 2011 IX. Dél-alföldi Regionális Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Alkotópályázat (Békéscsaba): felkészítő tanári különdíj

- 2012 XIII. Országos Textiles Konferencia (Békéscsaba)

- "Konyha és étkező textíliái" pályázat: csoportos 2. díj

- 2013 "Rejtelmek, ha zengenek" alkotó pedagógusok tárlata (Szentes): díjazott

- 2013 "A jövő nemzedék tanításáért" díj

- 2014 XIV. Országos Textiles Konferencia (Békéscsaba)

- "Gyapjú" pályázat: csoportos 1. díj, egyéni különdíj

- 2014 "Rejtelmek, ha zengenek" alkotó pedagógusok tárlata (Szentes): díjazott

- 2015 "Élő népművészet" XVI. Országos Népművészeti Kiállítás (Budapest)

- játék kategória: csoportos 3. díj

- 2016 XV. Országos Textiles Konferencia (Békéscsaba)

- "Nappali szoba" pályázat: csoportos 1. díj

- 2017 "Rejtelmek, ha zengenek" alkotó pedagógusok tárlata (Szentes): díjazott

- 2017 Bonis Bona-díj, a nemzet tehetségeiért - a tanítás során végzett tehetséggondozásért

- 2018 XVI. Országos Textiles Konferencia (Békéscsaba) különdíj

- 2018 "Magyar Kézműves Remek" - Erdélyi festékes táskacsalád

- 2019 "Magyar Kézműves Remek" - Torontáli szőnyeg

- 2020 "Magyar Kézműves Remek" - Torontáli együttes

- 2021 "Magyar Kézműves Remek" - Stóla táskákkal

- 2023 Békés Vármegye Önkormányzata "Elnöki Elismerés"

- 2024 "Elnöki aranyérem" Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2025-02-15 13:00:00

Helyi Érték - Dudás Mihály és neje mézeskalácsos munkássága

Szikszay Sándor békési aranykoszorús mézeskalácsos mester nemcsak mézeseivel vívott ki magának számtalan díjat, elismerést, de faragott ütőfái, az általa készített 100 ütőfatervezet is öregbítette hírnevét. Igaz a Békési Értéktárban az szerepel, hogy munkásságának nem akadt folytatója, de a Békésen élő Dudás Mihály és felesége méltó utódai a békési mézeskalácsosnak. Mihály autodidakta módon kezdte el tanulni a mesterséget, majd később cukrász vizsgát tett. A csabai Oszoczky mézeskalácsostól kapta meg a debreceni mézes receptjét, sőt ajándékául egy ütőfát is. A díszíéseket, az írokázást felesége Anikó végzi általában, hiszen az ütőfás mézesek mellett a hagyományos színes mézesbábot is készítik. Kemecnében sütik a cukorsziruppal készített ún. ejzolt tésztákat, amelyeket különböző alakú fém szaggatókkal vágnak ki, és sütés után, rendszerint pirosra festik, valamint színes masszával ("ejz") díszítik. Az árusításra az engedélyt 1980-ban kapták meg, azóta járják a városokat, búcsúkat. Termékeik között a mézeskalács figurák mellett megtalálhatók az olyan vásárfiák is, mint a hosszú cukor, törökméz, nyalóka és grillázs cukorkák.

A 17 darabból álló ütőfagyúteményükben van eredeti Szikszay faragvány is, de megtalálható köztük Rácz Ernő szeghalmi, Csicsely János csabai, valamint Fábián László békési fafaragók alkotásai is.

Páratlan gyújteményük van eredeti fém szaggatókból, cukorkaformákból, -gépekből, "bilét" papírokból, melyeket a mai napig használnak.

Alkotásaik értékét nem az elért díjakban, zsűrizésekben mérik, habár akad ezekből is, hanem az elégedett, visszatérő vásárlókban. Mézeseik eljutottak hazánk több tájára (Ópusztaszeren a Nemzeti Parkban egész kis kiállítás volt munkáikból), de munkáik elkerültek Japánba, Mexikóba, Amerikába is.

Napjainkra már csak egyedül képviselik ebben a régióban a hagyományos vásáros mézesbábos, cukorkaárus mesterséget. Mézeskalácsaik közt megtalálható a régen szerelmi ajándékként adott szív, a huszár, a lófej, a baba, autentikus módon őrzik, éltetik tovább a népművészet ezen értékeit.

2007 Mézes-mázas Pünkösd Budapest: a munkásságáért kapott Mézesbábos pályázat zsűridíj

2008 A Tordai pogácsától, a tükrös szívig... békési kiállításon mézeskalácsai mellett szerepeltek a Szikszay-hagyaték ütőfáiank felhasználásával készített mézesbábjai

2010 Kondorosiak II. Világtalálkozója mézeskalácsok versenye 1. díj

2010 Budapesti Nemzeti Galéria mézeskalácsos kiállítás

2025-02-15 14:06:00

Helyi Érték - Balog Gáborné kézműves munkássága

Balog Gábornét gyermekkorától elbűvölte a szövés folyamata, amit a családjában látott. A mai napig megvannak azok az abroszok és szakajtók, amik előtte készültek. Számára minden kenderfonalból készült tárgy a természet része. Első lépésként olyan szakmát választott (női szabónak tanult, mestervizsgát is tett ebből a mesterségből), ahol megnyilvánulhatott kreativitása, alkotó gondolkodása. Az évek múlásával gazdagította ismereit, elmélyítette felkészültségét. Megtanulta a virágkötészetet, a mézeskalácskészítés csínját-bínját, a foltvarrás technikáját, a kenderrel való bánást, a népi játszóházvezetés területeit is megismerte. Játszóházakban, táborokban próbálja megismertetni, megszeretettni a fiatalokkal a népművészetet továbbéltetését. Figyel arra, hogy a régi technikák fogásai ne tűnjenek el, az elkészült tárgyak, ne csupán szépek legyenek, hanem hasznosak is legyenek. Így készülnek segíségével a kendervirágok, lakásdekoráció, ízléses karkötők, egyedi vászonszatyrok, különleges könyvborítók, társasjátékok, bábok, rongybabák. Mind közelebb hozza a gyerekekhez a régmúlt szeretetét, fogásait, tiszteletét.

Megszerzett ismereteit, készségeit soha nem öncélúan, csak saját hasznára alkalmazta, általuk mindig a közösséget kívánta szolgálni. Hű maradt szülővárosház, megyéjéhez, az itt élő emberekhez.

Alapító tagja, valamint 2006-os megalakulása óta elnöke a helyi Nefelejcs Békési Kulturális és Hagyományőrző Egyesületnek. Társaival szervezett programokkal színesítik Békés város kulturális életét. Céljuk a magyar, ezen belül a békési tradíciók életben tartása.

Hagyományőrző munkáját számos területen végzi tanítás, tudásátadás, játszóházak-bemutatók tartása, kiállítások rendezése, kiállításokon való szereplés, rendezvények szervezése, alkotópályázatokon való részvétel.

Eredményei:

- 2003 Ford Motor Company: diploma oklevél a kulturális örökség értékeinek megőrzéséért

- 2005 "Magyar Kézműves Remek" 4 db madzaggal díszített könyvborítóért

- 2006 A Magyar Kézművességért Alapítvány: XIII. Betlehemi Jászol Kiállítás I. díj

- 2007 Magyar Néprajzi Múzeum: műanyag művek: fődíj

- 2009 Budafok-Tétény Budapest: Benedek Elek Emlékév tiszteletére rendezett illusztráció pályázat: I. díj, mely alkotás azóta is Nagybaconban, a meseíró szülőfalujában található

- 2012 A KÉSZ békési szervezete keresztényi alázattal végzett eddigi és eljövendő tevékenységéért KÉSZ-díjban részesítette

- 2014 Békés Megye Önkormányzata a megyei értékeket mentő és hagyományokat ápoló törekvéseiért Békés Megyéért Díjban részesítette

- 2019 Békés Városért Díj

- 2022 Kulturális Kormányzat és az Anyanyelvápolók Szövetsége Öltözetek Országos Anyanyelvi Pályázat: Bronz minősítés

2025-09-16 11:24:00

Helyi Értéktár - B. Szabó István életműve

Kulturális örökség

A Békési Települési Értéktár Bizottság 15/2025. (VI.23) számú határozatával elfogadja B. Szabó István életművének a Helyi Értéktárba való felvételét.

B. Szabó István (Békés, 1893. március 28. – Békés, 1976. december 28.): gazdálkodó, kisgazdapárti politikus, miniszter. A középiskola négy osztályát Békésen végezte. Az I. világháború idején orosz hadifogságba esett. 1919-ben tért haza. A család 80 holdas birtokán gazdálkodott s bekapcsolódott a helyi közéletbe. A húszas évek második felétől a Kisgazda Kör, majd a földmunkásokat tömörítő Népkör vezetőségi tagja, ill. elnöke volt.

1931–35-ben Békés képviselőtestületének tagja, 1931–34-ben a község bírája; 1935-ben beválasztották a Békés vármegyei törvényhatósági bizottságba. Az ellenzéki beállítottságú paraszti mozgalom egyik vezetője a Független Kisgazdapárt alapító tagja volt.

Részt vett a békési nagygyűlés megszervezésében (1930. október 12.), ahol bejelentették az FKGP zászlóbontását. Az eseményre a mai városháza udvarán került sor. A Békés vármegyei szervezet elnökeként (1933–47) helyet foglalt az országos pártvezetésben, az ún. nagyválasztmányban s az ún. állandó választmányban. 1935-ben indult a képviselőválasztásokon; de a hatalom törvénysértések sorozatával akadályozta meg, hogy mandátumhoz jusson. 1939-ben a FKGP listáján országgyűlési képviselő (1939–44) lett Békés vármegye képviseletében. A Parasztszövetség egyik megalakítója és vezetője volt. Aláírta az FKGP 1943-as, a Kállay-kormányhoz benyújtott háborúellenes memorandumát. Ellenzéki és németellenes magatartása miatt a német megszállás idején bujkálni kényszerült. 1944 őszén Békés vármegyében újjászervezte az Kisgazdapártot. 1945. augusztus 20-tól az FKGP Politikai Bizottságának tagja, a párt alelnöke. Tagja volt az ideiglenes nemzetgyűlésnek. 1944–46-ban a Hadügymin. politikai államtitkára. 1945 novemberében ismét nemzetgyűlési képviselő lett. 1946. február 23-tól december 18-ig államminiszter Nagy Ferenc kormányában. A párt jobboldali köréhez tartozott, az ún. „alkotmányvédők” vezetője volt. 1947. februárjában lemondott az FKGP Politikai Bizottságában viselt tagságáról, majd 1947. augusztusban kilépett az Független Kisgazdapártból. Csatlakozott a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párthoz (MFP); 1947 őszén, a párt feloszlatása után visszavonult a politikai élettől. Az ötvenes évek elején kuláklistára helyezték, 1952-ben otthagyta a mezőgazdaságot, előbb Debrecenben, majd Budapesten dolgozott. Kiforgatták a vagyonából. Az 1956-os forradalom idején részt vett az FKgP újjászervezésében, az Intéző Bizottságnak a tagja lett. 1956. nov. 2-án államminiszterként belépett a Nagy Imre-kormányba. 1957-ben letartóztatták, három évre ítélték. 1959-ben szabadult, majd Budapesten fizikai munkásként dolgozott nyugdíjba vonulásáig (1965).

Ezután hazaköltözött Békésre. A református egyház aktív tagja, hosszú éveken keresztül presbitere

volt. B.Szabó István Békés város politikai életében központi szerepet játszott. Tagja volt a képviselő-testületben, a város első embere és országgyűlési képviselője is volt. A békési piac mai helyének kialakítása az ő munkája nélkül nem lett volna lehetséges. A Liget, a békésiek kedvelt találkozó helye és főbb rendezvényeinek helyszíne szintén B. Szabó intézkedése révén jött létre azzal, hogy elzáratta azt a forgalom elől. 1946-ban Magyarország miniszterelnök-helyettese volt, 1956-ban pedig tagja lett Nagy Imre forradalmi kormányának. A szabadság és a szegények ügyének elkötelezett figurája, ezt Féja Géza is megerősíti a Viharsarok című könyvében. 1958-ban három év börtönre ítélték a forradalom alatti tevékenysége miatt.

2025-09-17 10:22:00

Helyi Értéktár - Madzagos legendák

Kulturális örökség

A Békési Települési Értéktár Bizottság 17/2025. (VI.23.) számú határozatával elfogadja a Békési Madzagos legendák Helyi Értéktárba való felvételét.

Talán semmi sem annyi „békési”, mint a madzag, a madzagosság és a madzaggal összefüggő

legendák, melyek szólnak a régi békési ember szorgalmasságáról, találékonyságáról, és kicsit

a hiszékenységéről vagy butaságáról is. A Békésre használt Madzagfalva elnevezés a

hagyományos falucsúfolók sorába tartozik, eredete a „békési vagy, tehát madzagos”

beazonosításig nyúlik vissza. A legendák felidézésére évről évre alkalmat ad a kilencvenes

évek vége óta megtartott Madzagfalvi Napok, amely városunk legtöbbeket megszólító nyári fesztiválja.

A békési ember, ha útnak indult, feltétlenül vitt magával madzagot, hiszen bármikor

előfordulhatott, hogy kiszakadt a zsák, elszakadt a lovak istrángja, a kátyúban megnyekkent a

szekér, vagy a kocsinak lett valami baja a hepehupás, sáros utakon. A Sárrét déli mocsarai

valamikor vidékünkig lehúzódtak, sokáig inkább csak útirányok léteztek, mint igazi utak. A

rossz közlekedési helyzetet tovább súlyosbította a Körösök gyakori áradása. Békésen a régi

időkben a parasztemberek lószerszámaikat szintén nagyobb részt madzagból, kötélből (pl.:

hám, gyeplő) saját maguk állítottak elő. A férfiemberek mindig vitték magukkal a kötözésre

összesodort fonalat, ezért is nevezték őket békési madzagosoknak. Egy-egy madzagtekercs

kis helyen megfért, és biztos segítséget nyújtott. Valószínűleg a madzagnak e gyakori

alkalmazása tűnt fel a környező települések lakóinak, és nevezték el a békésieket

madzagosoknak. „A madzag más vidékeken spárga néven ismeretes, de Békésen még a

patikus is csak madzaggal köti be az orvosságos üveget.” – írta Kirner Bertalan.

Dr. vitéz Durkó Antal, Békés város történetének, néprajzának alapos ismerője még két esetet

említ, ami alapján a madzagos jelzővel illethették a békésieket. Az első történet szerint a

csordás jelentette a bírónak, hogy nem elég hosszú a vályú, szomjan maradnak a jószágok.

Amikor kimentek megnézni, a bíró indítványára elhatározták, hogy a vályú két végére

madzagot kötnek és így fogják meghosszabbítani. A másik történet jóval ismertebb a mai

városlakók körében. Eszerint a református templom új harangot kapott, azonban a környező

tanyákon élők igen kevéssel járultak hozzá a költségekhez. Ezért a vezetőség elhatározta,

hogy madzaggal körbekerítik a város, hogy a harangszót csak azok hallhassák, akik megérdemlik.

Bár a „madzagosság” eredetileg talán gúnynév, mégis büszkén vállalható, ha abban a

békésiek talpraesettségét és találékonyságát látjuk meg. Érdekesség, hogy a mai napig

milyen sok ember zsebében ott van a madzag, nem annyira funkcionális okok miatt, inkább

hagyományőrzésből és dacból.

2025-09-17 10:27:00

Helyi Értéktár - Az egykori Békési Magyar Királyi Állami Kosárfonó Iskola

Kulturális örökség

A Békési Települési Értéktár Bizottság 18/2025. (VI.23.) számú határozatával elfogadja az egykori Békési Királyi Állami Kosárfonó Iskola Helyi Értéktárba való felvételét.

A Békési Magyar Királyi Állami Kosárfonó Iskola alapítási évének 1895-öt tekinthetjük, ebből

évből maradt fenn az alapításra vonatkozó okirat. Az iskola 1927-ben fejezte be oktatói munkáját.

A békési kosárfonó iskolában működésének bő három évtizede alatt a kornak megfelelő vagy

azt megelőző minőségű szakoktatói munka folyt. Az épületben kosárfonó tanműhelyek

voltak, ahol el lehetett sajátítani a kosárfonás minden munkáját. A műhely célját tízhektáros

minta fűztelep segítette. Az épület, a telek és a földterület tulajdonosa az állam volt, az

iskola fenntartásához mégis a községnek kellett hozzájárulást fizetnie. A diákok a tanévek

végén kiállították elkészített munkáikat, igazolva, hogy a tanítás megfelelő szakmai

színvonalon zajlott. Egy 1913-as iskolai évkönyv leírja, hogy akkor 22 növendéke volt az

iskolának, közülük végbizonyítványt nyolcan kaptak. Megtudjuk belőle azt is, hogy a tanulók

által készített munkadarabok kelendőek belföldön, sőt külföldi piacra is eljutottak, kisebb

számban. A cél, hogy a tanulók teljesen piacképes készítményekkel álljanak a szigorú bírálat

elé, önálló munkavégzésre teljesen felkészítsék őket. Néhány korábban végzett tanuló vidéki

kosárfonó házi ipari tanfolyamok vezetésére kapott megbízást, ami ismételten jelzi a képzés

nívóját. A kosárfonó iskola három évfolyamos volt. Egy-egy évfolyamra hasonló számú (6-8)

tanulót vettek fel. A tanulónak minimum 12 évesnek kellett lennie (négy elemi osztályt

elvégezve) és meg kellett felelnie az orvosi vizsgálaton. Csak helybéli (vármegyebéli) fiatalt vettek fel.

Az iskolában folyó oktatás 1927-ben szűnt meg. A magyar királyi kereskedelmi kormány

1926-ban a kosárfonó iskola úgynevezett keresi műhelyét szűntette meg. A műhelynek azt a

cél szolgálta, hogy a kitanult munkások keresettel legyenek ellátva. Azonban a húszas évek

derekára általánossá vált, hogy a végzett kosárfonók könnyedén munkát kaphattak a községi

kosárfonó vállalatoknál. Egy évvel később, 1927 év végén maga az iskola is beszüntette a

munkáját, a hivatalos indoklás szerint azért, mert „oktatási hivatását a vármegye területén

betöltötte”. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy 1928-ban Budapesten

hoztak létre kosárfonó iskolát. A Szarvasi út 15. szám alatti korábbi műhely régi épületeit

előbb időlegesen, később véglegesen Békés községnek engedte át a kormány. A helyiségeket

a Békési Kosárfonó Szövetkezet szerette volna megszerezni, de a kormány kikötötte, hogy az

épületet és a még állami kézben tartott fűzvessző telepet méltányos bér ellenében a Salix

Kosárfonó Háziipari Rt. használhatja. A Salixnak Budapesten volt az igazgatósága, Békésen

fióktelepük működött és 1930. márciusában helyben 272 személyt (75 műhelyben és 90

házon kívül dolgozó kosárfonó szakmunkás, 11 tanonc, 85 hántoló munkás, 11 napszámos)

alkalmaztak. Ezzel a megye egyik legjelentősebb ipari munkáltatói voltak.

Az 1904-ben átadott, szecessziós épület védelem alatt áll.

2025-09-17 10:51:00

Helyi Értéktár - Egykori kisvasút

Kulturális örökség

A Békési Települési Értéktár Bizottság 19/2025. (VI.23.) számú határozatával elfogadja az Egykori kisvasút Helyi Értéktárba való felvételét.

A 39 km hosszúságú Békéscsaba-Békés-Vésztő keskeny nyomtávú vasútra máig nosztalgiával

emlékeznek a békésiek, még azok is, akik életkoruk miatt nem is utazhattak vele, hiszen a

vonatközlekedés 1961-ben megszűnt. Míg létezett, a település tömegközlekedését szolgálta.

1904. április 8-án a környékbeli lakosság ünnepi ruhába öltözve, hangos éljenzéssel fogadta a

Békés-Vésztő közötti keskeny nyomtávolságú vasútvonal átadását, amely egészen 1961-ig

szolgálta a helyi lakosságot. Sokan a mai napig szívesen emlékeznek rá. A 39 km hosszúságú

Békéscsaba-Békés-Vésztő vasútvonal megépítését először dr. Fábry Sándor alispán vetette

fel 1898-ban, építése öt évvel később kezdődött el. Békés község a 700 ezer koronás

összköltséghez 60 ezer koronával járult hozzá, de a korabeli „városatyák” kezdetben igen

tartózkodóak voltak a vasútépítéssel szemben. Egyrészt veszedelmesnek tartották a Csabával

való közvetlen vasúti kapcsolatot községük fejlődése, gyenge ipara és kereskedelme miatt,

másrészt veszélyeztetettnek látták a Békésföldvár-Békés közötti vasút forgalmát. A végül

rekordidő alatt kiépített és 1904-ben átadott, az Alföldi Első Gazdasági Vasút által kivitelezett

kisvasút hosszú évtizedeken keresztül remekül ellátta a feladatát. Nagy kanyargásokkal

kikerülve a lapályos részeket, vizes területeket, hosszan, nagy távolságot megtéve, főleg

Békés határán tartott Vésztő felé. Békés és Békéscsaba között az út mintegy egy órát vett

igénybe. Nem csak a tanyasiak közlekedésében volt kiemelt szerepe, hanem a városiakéban

is, mert a földekre, kertekbe dolgozni kijárók és az iskolába utazó tanulók is gyakran vették

igénybe. Az utasforgalom mellett az áruforgalomban szintén jelentős szerepe volt.

Ráfizetéses üzemeltetésre hivatkozva 1962. január 1-jén állították le rajta végleg a forgalmat.

2025-09-17 11:04:00

Helyi Értéktár - A Dübögő vendégfogadó neve

Kulturális örökség

A Békési Települési Értéktár Bizottság 20/2025. (VI.23.) számú határozatával elfogadja a Dübögő vendégfogadó nevének Helyi Értéktárba való felvételét.

A hétköznapokban nemigen használt szó idegenül cseng a nem békésieknek, és felkapják rá a

fejüket. A Dübögő vendégfogadó neve ilyen módon teljesen unikális és csakis a mi településünkre jellemző.

Az elnevezés eredete vitatott, de a legvalószínűbb magyarázat szerint onnan ered, hogy a

XIX. században még tekintélyes szélességű Fekete-Körösön szép ívű fahíd vezetett át a

túlparti, Bánhida nevű tizedbe, kiindulásként a régi, Békés és Körösladány közötti

országútnak. Különösen piaci napokon lehetett nagy a forgalom. A vastag deszkákkal borított

híd és az előtte lévő gerendákból készült „sár rázó” a szekerek alatt éktelenül dübögött, amit

a hídfő közvetlen közelében lévő kocsma vendégei is „élvezhettek”. Másik magyarázat

szerint az 1900-as évekbeli deszkapadlós vendéglőben a táncosok alatt dübögött a padló.

A kocsmára mindenesetre ráragadt a dübögő jelző, melyet az eltelt másfél évszázadban sem

hagytak elveszni. Mennyire régi az elnevezés? Egy 1861-es leírás említést tesz egy bizonyos

Dübögő vendégfogadóról, mégpedig olyan szövegösszefüggésben, hogy ott volt a

cselédeknek és napszámosoknak alku helyük, magyarul e fogadó előtt fogadták fel őket.

A név tehát ekkor már ismert és elfogadott lehetett. Nem tudjuk, mikor létesült a helyen

kocsma, melynek helyére később, Ferenczi Sándor néhai helytörténet-kutató kutatásai

szerint 1913-ban egyemeletes épületet építettek. Ő úgy tudta, hogy az még nem szálloda

volt, hanem adóügyi épületnek szánták és csak később nyíltak a földszinti részen különféle

üzletek, boltok. A Szánthó Albert utca 2. szám alatti épület építészetileg figyelemre méltó.

Rákóczi utcára néző homlokzata három falmezőre osztható, az emeleti ablakok megtört

ívűek, a nyeregtetős házon két kis manzárdrendszerű tetőtér-beépítés van, rajta megtört ívű

szellőzőnyílások. Ez ad sajátságot, romantikus hangulatot az épületnek. A Békési Városvédő

és Szépítő Egyesület a ház homlokzatának megőrzéséért márványtáblát adományozott a szállodának.

2025-10-13 11:41:00

Helyi Érték - Irányi Dániel emlékezete Békésen

Kulturális örökség

Békési Települési Értéktár Bizottság

14/2025. (VI. 23.) számú határozata

A Békési Települési Értéktár Bizottság elfogadja, hogy az „Irányi Dániel emlékezete Békésen” tárgyú felterjesztés felvételre kerüljön a helyi értéktárba.

Irányi Dániel 1822-ben evangélikus családba született a felvidéki Toporcon Halbshcuh Dániel néve.

Az eperjesi líceum elvégzése után előbb szűkebb pátrájában, majd Pesten végzett jogi tevékenységet, ahol később közismert és elismert ügyvéd lett. Itt ismerkedett meg 1844-et követően Kossuth Lajossal és a reformerek más képviselőivel. Előbb a Pesti Kör, majd 1847-től az Ellenzéki Kör tagja.

1848. március 15-én, a márciusi ifjak egyikeként fontos szerepet játszott a forradalom eseményei során, majd még abban az évben országgyűlési képviselővé és a parlament jegyzőjévé választották. A hazáért nem csupán szellemével, de vérével is késznek mutatkozott áldozni: részt vett a pákozdi csatában is, majd később követi az országgyűlést Debrecenbe. Az 1849. áprilisi függetlenségi nyilatkozat meghozatalakor ő vezette az országgyűlési jegyzőkönyvet, nyáron a felvidéken kormánybiztosként szervezte az orosz betöréssel szembeni ellenállást.

Világos után előbb az országban bújkál, majd a magyar emigráció egyik kiemelkedő alakjakánt külföldről végez meghatározó politikai tevékenységet. 1859-ben az emigráns magyar kormány jegyzője.

Az eszméihez mindig hű Irányi kezdetben a kiegyezés hatására sem tért haza, az amnesztia feltételéül szabott hűségesküt sem volt hajlandő letenni. 1868-ban mégis megválasztották Pécs országgyűlési képviselőjének. A választás eredményét ugyan az országgyűlés megsemmisítette, de a megismételt választáson, 1868. március 14-én ismét őt választották meg. Ekkor hazatért, de a hűségesküt továbbra sem tette le.

Ezt követően 1872-től haláláig Békés város országgyűlési képviselőjeként, a 48-as párt kiegyezés ellenes, teljes függetlenségért munkálkodó vezéralakja, aki kitartó küzdelmet folytatott a teljes vallásszabadság megteremtése és a polgári házasság lehetővé tétele érdekében is.

Irányi Dániel a híveit felsorakoztató asztal- és olvasókörök révén nem csupán Békés város lakosainak politikai gondolkodására gyakorolt maradandó hatást, de Békés vármegye egészében, még halálát követően évtizedekkel is emblematikus alaknak bizonyult a 48-as eszmék megőrzésében, amelyre jó példával szolgál a többek között Soli Deo Gloria Református Diákszövetség (SDG) elnökeként és kiadóként országos ismertségre szert ett Püski Sándor személye is.

Indoklás:

1. Irányi Dániel egész felnőtt életét áthatja a haza szolgálata, meghatározó szerepet játszott hazánk polgári fejlődésében.

2. Jogászként és jogalkotóként mind az 1848-49-es forradalom és szabadságharc éveiben, mind az azt követő időszakban komoly lépéseket tett a polgári és szabad, és független Magyarország eszméjének megvalósítása érdekében. Kora morális eszményképeként, példamutató államférfiként, megingathatatlan reformárként választóinak, így Békésnek méltóan büszkesége mindmáig.

3. Nemzetközi publicisztikai munkássága - Kossuth Lajoséhoz hasonlóan - nem csupán az emigráns közösség lelkében őrizte, de a külföld szívébe is átplántálta '48-as eszméket.

4. 1872-től 20 éven át a város országgyűlési képviselője. A település polgári eszmefejlődésében játszott szerepére jó példával szolgál a helyi sajtó számos korabeli cikke is.

5. Józan, protestáns alapokon nevelkedett gondolkodóként szervesen illeszkedik térségünk eszme- és politikatörténetébe, méltó reprezentánsa a helyi kulturális identitásunknak, hely van Békés arcképcsarnokában.

6. Irányi Dániel emlékezete a városban élő jelenség, amely különböző, központi fekvésű térelemekben is megnyilvánul:

a. az 1998-ban felállított mellszoborként a városháza homlokzatán,

b. valamint a nevét őrző utca formájában,

c. a városháza nagytermének elnevezésben,

d. a Városvédő és Szépítő Egyesület által minden év februárjában szervezett megemlékezés formájában is.

2025-10-13 12:43:00

Helyi Érték - Farkas Gyula munkássága a 120 éves Békési Gazdasági Ismétlő Iskola

Békésen és térségében nagy hagyománya van a mezőgazdasági kultúrának, amely sokszor a megélhetés egyetlen forrása is volt. A XIX. század végén jött létre Békésen a Békési Ipariskola, amely 636. számú

ipari iskola néven volt ismert évtizedekig, majd 2000-ben beolvadt a Farkas Gyula

Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnáziumba. A vármegye 1901 -ben olyan

megállapítást tett, hogy Gyulán, Szarvason és Békésen szükséges lenne gazdasági ismétlő

iskola felállítása, ezt 1902-ben a közgyűlés megerősítette, és Farkas Gyula személyében egy

községi tanított állított a szervezés alatt álló intézmény élére. A tanító 1 870-ben született,

édesapja fakereskedő volt. Több Országos szakmai szervezet tagja és vezetője, 12 éven át a

békési képviselő-testület tagja volt, 26 éven át pedig a békési iskolaszék jegyzői feladatait is

ellátta. 1952-ben hunyt el. A mezőgazdasági iskolát a város északi részén, a Maloméri zug

szigetén tartották, itt épült fel a ma is álló épületegyüttes. Az intézmény 1 922-3 8 között

Önálló Gazdasági Népiskola, 1 93 8-46 között Mezőgazdasági Népiskola, 1 946-50 között

Kertészeti Középiskola, majd 1 950-62 között Mezőgazdasági Szakiskola nevet viselt.

A nyolcvanas években Fehér Lajosról, 1995-ben Farkas Gyuláról nevezték el. 2011-2015 között

Tisza Kálmán név alatt ismerhettük, majd az újabb fenntartóváltás és átszervezés után a Gál Ferenc Egyetem (akkor még Főiskola) része lett, annak technikuma, szakképző iskolája, gimnáziuma és kollégiuma.

2026-01-19 08:00:00

Békés Városi Ifjúsági Fúvószenekar

A Békés Városi Ifjúsági Fúvószenekar 1965-ben alakult Bodri János tanár úr vezetésével.

Kezdetben a zenekar tagjai az akkori zeneiskolás gyerekekből állt, majd az idő múlásával a

zenélni szerető, korábbi tanulók is csatlakoztak a közösséghez az együtt zenélés öröméért. A

zenekar az 1970-es évek végén rendszeresen részt vett a megyeszékhelyen rendezett zenekari

versenyeken minősítéseken. 1979 nyarán egy turnusban Zánkán az akkori úttörőtáborban

nyújtott zenei szolgáltatást az ott nyaraló gyerekek részére.

Az együttes 1991-ben szerveződött újjá Bagoly László vezetésével. Tagjai a Szokolay Sándor

Alapfokú Művészeti Iskola jelenlegi és korábbi növendékei, illetve tanárai. A zenekari

tevékenység Rendszeres fellépői Békés város és a vármegye kulturális programjainak, de

szívesen vesznek részt különböző nemzetközi és országos fesztiválon, versenyen egyaránt.

Nyaranta szakmai táborokat szerveznek, melynek célja a közösség összetartozásának erősítése

és az új zeneművek megtanulása. A zenekar kiemelt feladatának tekinti a fúvószene

népszerűsítését, az utánpótlásnevelést, a tehetséges fiatalok felkarolását, a zenei pályára való

felkészítés támogatását, a közösségépítést, és a külhoni magyarsággal való kapcsolattartást.

Fellépéseiken szívesen dolgoznak együtt más művészeti csoportokkal, kiemelkedő tehetségű

hangszeres és énekes szólistákkal. 2025-ban XII. alkalommal szerveztek „Fúvószenekari

Találkozót” a Békés-tarhosi Zenei Napok részeként. Hosszú évek óta nagyszabású újévi

koncerttel köszöntik Békés város zeneszerető közönségét, amely mára a város egyik

legkiemelkedőbb társadalmi eseményévé vált. A zenekar működése során számos szép sikert

és eredményt ért el Európa szerte. 2018-ban „Békés Megyei Príma díj-ban” részesültek. Az

egyik legrangosabb elismerést 2019-ben, az újévi koncerten vehették át, ahol a Világ

Fúvószenekari Szövetség Kelet Európai Szekciójának minősítő bizottsága produkciójukat -

„Kiemelt arany minősítéssel” jutalmazta. 2026-ban a „20.” jubileumi újévi koncert

alkalmával újabb minősítésre került sor, ahol a fent említett nemzetközi zsűritől ismét

„Kiemelt arany minősítést” vehettek át. Legkedvesebb számukra mégis az a „Civilek Békés

városért díj”, ami azt jelzi, hogy a város is elismeri, és értékesnek tartja szakmai munkájukat.

Korábbi sikerek és eredmények:

Nemzetközi Művészeti Fesztivál - Csehszlovákia / Brezno város/ - Most Szlovákia

Fúvószenekari Fesztivál (Abony) - „Fesztivál díj”

ZENIT - Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál és Verseny (Békéscsaba)

„Legritmikusabban játszó fúvószenekar díj”

II. Nemzetközi Mazsorett és Fúvószenekari Fesztivál - „Nagydíj” - valamint a zsűri „Szakmai

különdíja” (Nyírbátor)

ZENIT / Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál és Verseny (Békéscsaba)

„Legjobb Szórakoztató és show műsor Díj”

Nemzetközi Mazsorett és Fúvószenekari Fesztivál

„Fesztivál Díj” (Csehország - Zabreh)

V. Demecseri Fúvószenekari Fesztivál és Minősítő - „Kiemelt Arany Minősítés”

Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Fesztivál (Olaszország - Teramo)

Meghívás a Debreceni Virágkarneválra

XII. Művészeti Fesztivál - Prága

Ezeken kívül számos fúvószenekari találkozón vettünk részt: Berettyóújfalu, Csorvás,

Gyergyószentmiklós, Hódmezővásárhely, Lakitelek, Pápa.

Az értéktárról:

2013-09-18 12:05:00

Értéktár - Kulturális örökség

2013-10-31 12:00:00

Békési vesszőfonás

2013-10-31 12:00:00

Békés-tarhosi Énekiskola

2013-10-31 12:01:00

Gulyás György munkássága, tevékenysége

2013-10-31 12:02:00

Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

2013-10-31 12:03:00

Püski Sándor könyvkiadó munkássága és hagyatéka

2013-10-31 12:04:00

Kecskeméti Gábor Kulturális Központ

2013-10-31 12:05:00

Csuta Nemzetközi Művésztelep

2013-10-31 12:05:00

Békési hímzés

2013-10-31 12:07:00

Jantyik Mátyás festő munkássága és hagyatéka

2013-10-31 12:08:00

Szikszay Sándor mézeskalácsmester munkássága és hagyatéka

2013-10-31 12:09:00

Békési viselet

2013-10-31 12:10:00

Békési Kalendárium

2016-06-13 12:00:00

Békési rongybaba

2022-05-26 12:00:00

SZKIRG Tanári könyvtár kötetei

2022-05-26 12:01:00

Békés Református Templom Orgonája

2023-08-30 09:40:00

Belencéres Néptáncegyüttes

2025-02-15 10:35:00

Helyi Érték - Kocsor Imréné kosárfonó munkássága

2025-02-15 11:01:00

Helyi Érték - Lukács Eszter Mária hímző munkássága

2025-02-15 11:18:00

Helyi Érték - Dávidné Gyarmati Zsuzsanna szövő munkássága

2025-02-15 13:00:00

Helyi Érték - Dudás Mihály és neje mézeskalácsos munkássága

2025-02-15 14:06:00

Helyi Érték - Balog Gáborné kézműves munkássága

2025-09-16 11:24:00

Helyi Értéktár - B. Szabó István életműve

2025-09-17 10:22:00

Helyi Értéktár - Madzagos legendák

2025-09-17 10:27:00

Helyi Értéktár - Az egykori Békési Magyar Királyi Állami Kosárfonó Iskola

2025-09-17 10:51:00

Helyi Értéktár - Egykori kisvasút

2025-09-17 11:04:00

Helyi Értéktár - A Dübögő vendégfogadó neve

2025-10-13 11:41:00

Helyi Érték - Irányi Dániel emlékezete Békésen

2025-10-13 12:43:00

Helyi Érték - Farkas Gyula munkássága a 120 éves Békési Gazdasági Ismétlő Iskola

2026-01-19 08:00:00

Békés Városi Ifjúsági Fúvószenekar

Postacím

Email

Telefon