A magyar nemzeti értékekről és a hungaricumokról jogszabály rendelkezik. A törvény elfogadásával párhuzamosan országos, megyei és helyi szinten is szerveződik az a feltáró munka, amely a magyar értékek gyűjtését, megőrzését szolgálja. Nemcsak a magyar nemzeti értékeket, hanem a helyi, települési különlegességeket is meg kell őrizni az utókor számára. Ezek megmentése érdekében nyilvánította ki szándékát Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, hogy létrehozza a Békési Helyi Értéktárat. Információk a bekesvaros.hu oldalon
h) természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
Az Alföld olyan jellegzetes képződményei, amelyek kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág szempontjából jelentős domború földművek.
Eredetük szerint lehetett lakó- vagy sírdomb, esetleg őr- vagy határhalom. Keletkezésük időszámítás előtt 3800-750 közé tehető. Az átmérőjük többnyire 20-90 méter közötti, relatív magasságuk 0,5-12 méter közé is eshet. Békés közigazgatási területén mintegy 30 kunhalmot tartanak számon. Némelyikhez régi hagyomány is tartozik, innen erednek a mai ismert neveik. Pl. Vas-halom (a széthordásakor benne talált vas miatt kapta a nevét), Temető-halom (egykor a református temető közepén állt), Akasztó-halom (a legenda szerint itt akasztották fel Csergő Gergő békési betyárt), de a legismertebb a Bódisné-halma (itt égették meg Békés leghíresebb boszorkányát).