A magyar nemzeti értékekről és a hungaricumokról jogszabály rendelkezik. A törvény elfogadásával párhuzamosan országos, megyei és helyi szinten is szerveződik az a feltáró munka, amely a magyar értékek gyűjtését, megőrzését szolgálja. Nemcsak a magyar nemzeti értékeket, hanem a helyi, települési különlegességeket is meg kell őrizni az utókor számára. Ezek megmentése érdekében nyilvánította ki szándékát Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, hogy létrehozza a Békési Helyi Értéktárat. Információk a bekesvaros.hu oldalon
g) sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
A történelmi Délmagyarország egyik legrégebbi, még ma is működő vidéki sportköre, amit 1892-ben alapítottak. Jeligéje: „Erő – Egyetértés”.
A tagjai az alapításkor inkább csónakáztak, télen pedig korcsolyáztak, ezért építették a pavilonjukat az egykori Fehér-Körös partjára. Az hajdani ikonikus épületben ma vendéglő működik, csak a falán lévő tábla jelzi a Békési Torna Egylet múltját. Az I. világháború majdnem véget vetett az Egylet működésének, de ismét „talpra állt”, szakosztályokkal bővült, így a futballt, a boxolását, vívást, valamint a teniszezést is kipróbálhatták a tagok. A nehézségek tovább folytatódtak és 1923-44 között csak egyetlen szakosztállyal, futballal működött tovább. A II. világháború után beszüntette ugyan az önálló tevékenységét, de az 1990-es években ismét újra éledt, a Békési Torna Egylethez tartozik városunkban azóta is a Súlyemelő-, az Asztalitenisz- és az Ökölvívó szakosztály.
Dr. Hepp Ferenc 1909-ben született Békésen, alap- és középfokú tanulmányait is itt végezte.
1930-ban a Testnevelési Főiskolát választotta továbbtanulása következő állomásának, ahol már az első évben évfolyamelsőként végzett. Ennek köszönhetően 1933-ban, mint nemzetközi ösztöndíjas a tanulmányait a genfi Rousseau Intézetben, majd az USA-beli Springfield-i Testnevelési Főiskolán folytatta. A doktori disszertációját az Iowa-i Egyetem védte meg. Az amerikai tanulmányait végül 1937-ben a Los Angeles-i Dél-Kaliforniai Egyetemen fejezte be. A magyarországi pszichológiai doktori címét 1943-ban, a Pázmány Péter Tudományegyetem védte meg „A célbadobás lélektani elemzése” címmel. Ennek köszönhetően megtörte az addigi előítéletek és megnyitotta az utat a testnevelés-tudomány hazai kibontakozása előtt. 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémián szinté pszichológiából kandidált. Az 1954-ben létrejött Testnevelési Tudományos Tanács első titkára lett, a főtitkársága alatt készült el a Magyar Testnevelési és Sportbibliográfia. Közreműködött az önálló Testnevelési Tudományos Kutató Intézet felállításában, melynek az igazgatói posztját 10 évig be is töltötte (1959-1969).
Még a békési diákévei alatt megismerkedett a kosárlabdával és az atletizálás mellett ez lett a kedvenc sportága. Még Springfildben ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot William Jones-szal, aki később az 1932-ben megalakult FIBA (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) főtitkára volt. Hepp Ferenc a sport iránti szeretete miatt 1938-ban megjelentette a Kosárlabda Szabálykönyve című művét, ami az első ilyen jellegű összefoglaló munka volt. 1940-ben a FIBA Technikai Bizottságának, majd 1942-ben az MKSZ (Magyar Kosárlabda Szövetség) elnöki tisztjét töltötte be. A Magyar Kosárlabda Szövetség alapítótagja, majd 1955 és 1980 között az elnöke is. Mindemellett a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség európai társelnökeként is tevékenykedett. Munkájának köszönhetően alakult ki a magyar kosárlabda szaknyelv, amit az általa összeállított, többnyelvű Sportszótárban rendszerezett. 1956-ban alapítója és 1972-ig alelnöke is volt az UNESCO mellett működő Testnevelési Sport Világtanácsának (CIEPS).
1980-ban Budapesten hunyt el. 1982-ben a Testnevelési Főiskola Hepp Ferenc-emlékérmet alapított. 1986-ban az akkori békési 3. számú általános iskola felvette Dr. Hepp Ferenc nevét.
Tudományos és szakmai munkásságáért kapott kitüntetései, elismerései:
a Magyar Népköztársasági Érdemrend arany fokozat
Sportérdemérem arany fokozat
Munka Érdemrend ezüst fokozat
„Volt kiváló hallgató” (Springfild, 1980)
„Kosárlabda Dicsőség Csarnok” posztumusz tagja (1981)
Békés város posztumusz Díszpolgára cím (1992)
„FIBA Hírességeinek Csarnok” posztumusz tagja (2007)
Az Erzsébet-ligetben található sportkönyv egyik oldalán annak az öt kiemelkedő sportvezetőnek a neve olvasható.
Ők azok, akik városunkban kezdték meg munkájukat és jutottak el edzőként, sportvezetőként Európa, illetve a világ elismert személyiségei közé:
Dr. Harmati Sándor tanszékvezető egyetemi tanár
Dr. Hepp Ferenc nemzetközi sportdiplomata, a magyar kosárlabdázás atyja; Gyöngyösi Elek testnevelő, edző
Kecskeméti Gábor testnevelő, edző, az 1952-es olimpiai tornászcsapat edzője
Szabó Ödön testnevelő edző.
A könyv másik oldalán, pedig azoknak az olimpián is résztvevő sportolóknak a neve olvasható, aki nemcsak öregítették településünk hírnevét, hanem példaként szolgálhatnak az ifjúság körében:
Kecskeméti Gábor - tornász: főiskolai világbajnok (Budapest, 1935.), tornász olimpikon (Berlin, 1936.)
Kocsor Mária – kosárlabdázó: VB. 5. válogatott (Rio de Janeiro, 1957.)
Pankotai Gábor – kajakozó: világbajnok (Duisburg, 1995.)
Kurtucz Csaba – ökölvívó: VB. 5. hely (Belfast, 2001.)
A gránitból készült emlékmű Csuta György képzőművész tervei alapján Minya Gábor kőfaragó készítette. Az emlékművet 2009. november 18-án avatták fel, Dr. Hepp Ferencnek, a magyar kosárlabdázás atyjának 100. születési évfordulója alkalmából.